választási program készítés

Talán emlékeznek még az L.C.M 2010-es Növekedési Pályázatára,amiben a MANYUP pénzek fedezetként elfogadására tettünk javaslatot.!(bármilyen hitel törlesztésének fedezete)

Ekkor VVREZSI éppen erről tárgyalt:

Visszatérés az egypilléres kötelező nyugdíjrendszerhez, a 2010. évi
radikális változások
Lengyel-magyar felvetésre kilenc EU-ország kezdeményezte 2010 nyarán az
Európai Bizottságnál az államháztartási hiány és az államadósság számítási
szabályainak módosítását, szerették volna elérni, hogy a nyugdíjreformmal
kapcsolatosan felmerült költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban.
Így nem jelent volna meg hiányként az államháztartási mérleg kiadási oldalán az a
költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal, hogy
pótolja a magánpénztári rendszerre történő fokozatos átállás miatt hiányzó
bevételét.
Az utóbbi évtized során Magyarország mellett, Közép-kelet Európában
Lengyelország, Litvánia, Észtország, Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia,
Macedonia kényszerült rá a tőkefedezeti elven működő kötelező
magánnyugdíjpénztári rendszer kialakítására, a Világbank és az EU nyomására.
A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer bevezetése, az ezzel járó elvonás (a
nyugdíjjárulék nagyobbik része a magánnyugdíjpénztárakba folyik be tagdíjként),
jóval több hiányt okozott a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, és az e mögött álló
költségvetésnek, mint ahogy azt előzetesen kiszámították.
A Tny. 2.§ (2) bekezdése a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor
is biztosítja a központi költségvetés terhére, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
meghaladják a bevételeket.
A reformot megelőzően végzett nyugdíjmodell vizsgálatok azt mutatták, hogy a
nyugdíjkorhatár folyamatosan bevezetett felemelése lehetővé teszi a tőkefedezeti
elem bevezetését, mert éppen azokban az években – 2003. és 2015 között – hoz
létre bevételi többletet, amikor a tőkefedezeti rendszer még felhalmozási
szakaszában van, vagyis az oda befizetett tagdíjak elvonják a járulékbevételek egy
részét a felosztó-kirovó rendszerből, viszont szolgáltatást még nem nyújt.
Azokban
az években viszont, amikor a tőkefedezeti rendszer már nyugdíjat fizet, ezzel
csökkenti a felosztó-kirovó rendszer nyugdíjkiadásait, s így lesz a romló
keresők/nyugdíjasok arány mellett is finanszírozható az állami nyugdíjrendszer.34
Számítások szerint, ha a magánpénztárakba befizetett tagdíjat a kormányzati
szektoron belül lehetett volna elkönyvelni, akkor Magyarország hiánya papíron, a
meglévő 3,8 százalékos hiány helyett, a GDP-nek csak mintegy 2,4 százaléka lett
volna, ami az előírt legfeljebb 3 százalék alatt van.
Az EU érvelése az volt, hogy a magánnyugdíjpénztárak magánintézmények,
nem tartoznak az állami intézmények egymásközti elszámolásának körébe, így nem
adott helyt a kérelemnek. Meg kellett találni a lehetőségét a költségvetési hiány
eltüntetésének, az EU által kilátásba helyezett hátrányok elkerülése érdekében. A
Kormány ennek egyetlen lehetséges színterét a magánnyugdíjpénztári rendszerben
látta. További diplomáciai próbálkozások helyett gyors, és egymást rövid
időszakokkal követő törvénymódosításokkal avatkozott be annak rendszerébe.
A legelső módosítás eredményeként 2010. november 1. és 2011. december 31.
között a munkabérből kötelezően befizetett 9,5 százalék nyugdíjjárulékból nem
vonták le a 8 százalék magánpénztári tagdíjat, a teljes nyugdíjjárulék az állami
nyugdíjalapba került, 2011-től megszűnt a kötelező magánpénztári belépés a
pályakezdők esetében, és a pénztártagok 2011. december 31-ig
kezdeményezhették volna a visszalépést a tisztán tb. nyugdíjrendszerbe (2010. évi
CI. törvény). Ettől is mélyebb változást hozott a decemberi újabb módosítás.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztárválasztás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CLIV. törvényt 2010. december 13-án fogadta el az országgyűlés, kihirdetésére
2010. december 21-én került sor.
A törvény két fejezetből áll, az I. fejezet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő
Alap létrehozásáról szól, ennek célja, hogy a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket
összegyűjtse. A törvény II. fejezete tartalmazza a magánpénztári rendszer
átalakításához szükséges, összesen hét törvény módosítását.
A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény (Mpt.) színtere a legbehatóbb változásoknak.
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31. napjáig kellett a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyilatkozniuk arról, hogy fenn kívánják tartani
magánnyugdíjpénztári tagságukat, nyilatkozat hiányában, magán-nyugdíjpénztári
tagsági jogviszonyuk 2011. március 1. napjával megszűnt. A nem nyilatkozók
automatikusan visszaléptek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.
A visszalépők egyéni számláján felhalmozott összeg átadásra került a
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére, azzal, hogy az ún. reálhozammal
(infláció felett elért befektetési hozam) és a munkáltató által vállalt, illetve fizetett
tagdíj-kiegészítés a tagot illeti, vagy e helyett, kérheti annak átutalását az önkéntes
kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számlájára, vagy akár a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára.
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/201102/4_bartajudit.pdf

EKKOR VVREZSI HAZATELEFONÁLT A BIBAS KOLLÉGISTA BANDÁJÁNAK,HOGY NEM FOGADTA EL AZ EU. A SAJÁT JAVASLATUKAT! ERRE  MINDENKI SAJÁT BŐRÉN EMLÉKEZHET!

Szijjártó Péter péntek délutáni sajtótájékoztatóján Kósa Lajos korábbi, államcsődöt vizionáló kijelentésére reagálva elmondta: ma Magyarországon nem túlzás államcsődről beszélni. A szóvivő szerint a magyar gazdaság siralmas helyzetben van, de nem hajtanak végre megszorításokat és nem vonják vissza az adócsökkentéseket sem. A Reuters hírügynökség 12:47-kor hozta le Szijjártó Péter kijelentését, ennek nyomán a magyar piaci eszközök ára folyamatosan esik. Az OTP kilenc és fél százalékos mínuszban mozog, míg az euró már 287 forintnál jár. A devizahitelesek külön aggódhatnak: a svájci frank a forinttól függetlenül is erősödésbe kezdett.

AZUTÁN ITT A KEDVENCÜNK AZ UNORTODOX CEMENTKARTELEZŐ AGROBANKOS MUNDRO

Matolcsy Györgynek 2010. november 24-én bejelentése szerint a(z addig kötelező, azontúl önkéntes) magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig el kell dönteniük, visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe; aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell. Ez lényegében a magánnyugdíjrendszer államosításával egyenértékű.[1] A 2011. február 1-jei határidőig kb. 102 ezren nyilatkoztak úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak, ez az összes tag mintegy 3 százaléka. A kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében a nyugdíjalapok száma 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) […] valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”

KÖSZÖNJÜK N.G.M és Fejlesztési Minisztérium,hogy jogszabályellenesen tőrvényt sértve eltusoltátok az L.C.M. Növekedési Pályázatát,de vesztetekre van DR.Szili Katalintól bizonyítékunk,így bukta van.A TI lelketeken szárad majd a MANYUP PÉNZEK,VALUTAHITEL,STB.  Hiába szemezgettetek a pályázatból (1.000.000 munkahely a 0%-os munkanélküliség helyett--balfék módjára,saját gyarapodásotokra és a HAZA ellen tettetek.