RendszerfOrdító Népszavazás 2015
1---Az L.C.M belépési nyilatkozata szerint,Minden Képviselő a saját szavazóinak érdekeit kell képviselnie.Ezért minden képviselő saját maga dönti el
aláírja vagy sem a népszavazási kezdeményezést.(minimum 4 példányban-külön lapokon-személyes adatokkal)
2---Az L.C.M belépési nyilatkozata nem támogatja az elöző kormányokban,szervezetekben résztvevő,funkciót ellátó "embereket"
Hivatalosan is elindította “rendszerbontó népszavazásának” aláírás-gyűjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság egyesület szombaton; a szervezők arra számítanak, hogy a jelenlegi négy mellett hamarosan további két kérdésben gyűjthetik a referendum kiírásához szükséges támogatásokat. Az MSZP szombaton azt közölte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Lattmann Tamás, a szervezet ügyvivője az eseményen megemlítette, a kórházi várólistára kerüléstől számított hat hónapon belüli ellátási kötelezettségről szóló kérdés már a Kúria előtt van, a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére vonatkozóval pedig hétfőn foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság. A most indított akció során arról nyilatkozhatnak a polgárok, támogatják-e a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetését, a kötelező kamarai tagság eltörlését, valamint azt, hogy mandátumuk idejére ne kapjanak nyugdíjat az országgyűlési képviselők. “Eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon egyébként már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre egyfajta cselekvési kultúra kerüljön” – fogalmazott az ügyvivő, aki erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat.
Az eseményen elhangzott: civil szervezetek (köztük a Magyar Szolidaritás Mozgalom) és szakszervezetek mellett pártok is részt vesznek a kezdeményezésben. Vajda Zoltán, az egyik szervező közlése szerint köztük van az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom és a PM, az LMP válaszát még várják. Az MSZP támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ennek módjáról napokon belül egyeztetnek, míg a Demokratikus Koalíció elvi támogatásáról biztosította a megmozdulást – fűzte hozzá.
Az MSZP szombaton azt közölte az MTI-vel: készek minden segítséget megadni és támogatják a négy kérdésből álló népszavazási kezdeményezést. Hozzátették, hogy a kérdések az elmúlt években az MSZP fő politikai törekvései közé tartoztak.
Elsőként Vajda Zoltán, az Együtt-PM polgármesterjelöltje küldte el válaszait portálunknak:
A cikk szerzője, Vajda Zoltán, közgazdász, a '60ezren a MAGÁN nyugdíjukért' facebook-csoport alapítója, főszervezője, korábban az Állami Pénztárfelügyelet elemzője, a PSZÁF munkatársa, 2010 nyaráig a Stabilitási Tanács titkára volt.
https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2106646/PST_osszefoglalo_elso_ules.pdf
Összefoglaló
a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 2. üléséről
Helyszín: A PSZÁF VI. emeleti tanácsterme
Időpont: 2010. február 11-e 15 órától 16 óra 45 percig
(közben 15:45-től 15 perces szünettel)
Résztvevők: Oszkó Péter pénzügyminiszter,
Simor András, elnök, Magyar Nemzeti Bank (MNB),
Farkas Ádám, elnök, Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (PSZÁF),
Vajda Zoltán, szakmai titkár, PST
Meghívott: Nagy Márton, MNB Pénzügyi stabilitás helyettes
vezetője
3--A MANYUP pénzek miatt 2010-ben ezek a csoportok nem támogatták az L.C.M Növekedési Pályázatát,ezzel a deviza hitel fennmaradására játszottak.
(a levelezés megtalálható az L.C.M oldalán.AZ orbán még a lengyelekkel Brüsszelben tárgyalt,amikor az L.C.M beadta növekedési pályázatát a MANYUP
pénzek FEDEZETKÉNTI ELFOGADÁSÁRA
4-Idegen hatalmak pénzéből létrehozott csoportokat az L.C.M nem támogat(Amerikai stb)
5-Az L.C.M az egyedüli aki Ingyenessé tenné a népszavazást(adóbevallással,ügyfélkapuval rendelkező adófizetők részére)
Belépő kódot csak rendezett adó és tb járulékot fizetők kaphatnak.
Egy lehetséges népszavazás 19 pontja:
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?
-L.C.M--Mem lehet képviselőnk,aki nem egyezik bele(belépési nyilatkozat)
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?
-L.C.M-Az L.C.M havi lebontásban teszi ki az oldalra képviselői jövedelmét.
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyek ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha az érintett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?
L.C.M--Erre nincs szükség,ha minden jövedelme nyílvános(bármilyen elfelejtett adó,bevallás--kizárással jár.
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók ingatlanszerzése csak akkor kerüljön bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásban, ha a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett igazolja az ingatlanszerzésre vonatkozó adatok közzétételét?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európa Tanács eljárása során támogassa?
L.C.M--Egyedül az L.C.M tartana megerősítő ingyenes népszavazást az EU tagságról--a épszavazás eredményéről függ.
6. Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?
7. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe az Európai Unió zöldenergiáról szóló 2009/28/EK irányelvében foglalt célkitűzések teljesítésének kötelezettségét?
8. Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?
L.C.M ,Sem szkszervezeti díj,sem más-nem kőtelező--fizethető
9. Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre a 2012. december 31-ét megelőző időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatok?
L.C.M -MANYUP az L.C.M Növekedési Pályázatában szerepelt 2010-ben(fedezetkénti elfogadása,már rég nem lenne devíza hítel)
10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon kerüljenek feltüntetésre az 1998. január 1-jétől 2010. november 1-jéig tartó időszakra a magánnyugdíjpénztárakból az állami társadalombiztosítási rendszerbe visszalépettek magánnyugdíjpénztárban nyilvántartott tagdíjának összegére vonatkozó adatok?
11. Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2015. január 1-je előtt ingyenes közforgalmi útszakaszok újra ingyenesen használhatóvá váljanak?
L.C.M éves pályamatrica adóbevallásban--minden más felesleges
12. Egyetért-e Ön azzal, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon ne az állam kizárólagos hatáskörébe utalt tevékenység legyen?
L.CM-18 éven alul TILOS
13. Egyetért-e Ön azzal, hogy a végrehajtó közhatalmi funkciót gyakorló intézmény ne települhessen a budai Várnegyed ENSZ világörökségi listáján szereplő területére?
L.C.M -Pártok civil szervezetté minősítése--képviselőház az ország közepén--napi bejárással--parlament csak döntéshozatal esetén használható
14. Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a munka törvénykönyvében foglalt szabályok legyen alkalmazandóak?
L.C.M --Nincs közmunka--Egyszerűstett foglalkoztatás szerepel terveinkban,0% Munkanélküliség mellett
15. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti?
L.C.M-Tankötelezettség 18 év,kötelező szakképesítés(2014 L.C.M program)
16. Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?
17. Egyetért-e Ön azzal, hogy a látványcsapatsportokra adható társaságiadó-támogatások feltételei megegyezzenek a kulturális intézményeknek juttatható támogatásokéval?
18. Egyetért-e azzal, hogy nyilvánosságra kell hozni a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos beruházás valamennyi pénzügyi információját?
19. Egyetért-e Ön azzal, hogy bárki hozzáférhessen és nyilvánosságra hozhassa az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének „titkos”, illetve „szigorúan titkos” állományú munkatársainak, illetve együttműködő személyek adatait, beleértve az általuk készített jelentéseket, feljegyzéseket, iratokat?
------------------------
Rendszerbontó népszavazás – második kör EZZEL NEM FOGLALKOZUNK L.C.M 2016 KÖLTSÉGVETÉSI TERV--foglakozik a témával
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy az intézményi várólistára való felkerüléstől számított legfeljebb hat hónapon belül hozzájuthasson a beteg a nem azonnali ellátást igénylő egészségügyi ellátáshoz?
Fájóan hosszúak ma a várólisták. Finanszírozási okokból ma csípőprotézisre az átlagos várakozási idő 464 nap, gerincstabilizáló műtétre 579 nap, térdprotézisre 734 nap, de még szürkehályog-műtétre is 245 nap. A kérdés arra irányul, hogy ne legyen olyan egészségügyi ellátás, amire pénzügyi okokból hat hónapnál többet kelljen várakozni. A kérdés természetesen nem érinti az úgynevezett központi várólista ellátásait, ahol a várakozásnak nem financiális, hanem egyéb oka (transzplantációra alkalmas szerv hiánya stb.) van.
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy állami tulajdonban álló termőföld csak objektív szempontokat értékelő pályázat alapján legyen haszonbérbe adható?
Az elmúlt években kiderült, hogy az állami földpályázatok során a szubjektív pontozás segítségével lehetett manipulálni a pályázatok eredményét azért, hogy a kormánypártok klientúrájához tartozó személyeket lehessen győztesnek kihozni. Előfordult, hogy egy üzleti tervre az egyik földrészlet esetében a bíráló bizottság maximális pontot adott, míg egy másik földrészletnél ugyanazt az üzleti tervet nulla ponttal jutalmazta. Az állami tulajdonban álló földeket tisztességes módon kell pályáztatni, ezért a népszavazási kérdés a szubjektív pontozás lehetőségét kizárná a földpályázatoknál.
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam?
Egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon a gyermekéhezés. A kormányzat ugyan érzékelte a problémát, hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők az óvodában, iskolában ma is ingyenesen jutnak hozzá a gyermekétkeztetéshez – tanítási napokon. Mi azt gondoljuk, hogy törekedni kell arra, hogy egyetlen nap sem telhet el úgy a hét napjaiból, hogy rászoruló gyermekek ne jussanak ellátáshoz. A népszavazási kérdés azt célozza, hogy az állam a rászoruló gyerekek étkezéséről tanítási napokon kívül is gondoskodjon.
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország területén ne működhessen a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezésére szolgáló létesítmény?
Számunkra fontos, hogy a társadalom a természeti értékeket a jövő generáció számára úgy őrizze meg, ahogyan azt örökségül kapta. A jelenlegi paksi atomerőművi blokkokból származó, kiégett fűtőelemek oroszországi elhelyezését a Magyar Köztársaság kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya között az atomerőmű kiégett fűtőelemeinek az Orosz Föderációba történő visszaszállítása feltételeiről 2004. április 29-én aláírt jegyzőkönyv biztosítja. A paksi bővítéssel érintett fűtőelemek vonatkozásában ilyen tartalmú megállapodás megkötésére már nincs lehetőség. Ha épülnek Magyarországon új erőművi blokkok, akkor a kiégett fűtőelemeket hosszú távon Magyarország területén kellene tárolni. A kérdés ennek megakadályozását célozza.
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíj folyósítása az országgyűlési képviselői megbízatás idején szüneteljen – a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?
A jelenlegi nyugdíjszabályok szerint a közszférában dolgozó nyugdíjasok nem kaphatnak párhuzamosan illetményt/munkabért és nyugdíjat. Ez a szabály azonban nem terjed ki az országgyűlési képviselőkre, akik így a kormánytisztviselőktől, bíráktól, ügyészekről, rendőröktől, katonáktól, orvosoktól, tanároktól stb. eltérően, párhuzamosan kaphatnak tiszteletdíjat az Országgyűléstől és vehetik fel ezzel párhuzamosan a nyugdíjukat is. Azt gondoljuk, egy élhető országban fontos, hogy a képviselők mértékletességet mutassanak, amikor a saját javadalmazásukról szavaznak. A népszavazási kérdés arra irányul, hogy az országgyűlési képviselőkre se vonatkozzon más szabály, mint a közszféra többi alkalmazottjára.
6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosait a cégjegyzék tartalmazza?
Az utóbbi hónapok brókerbotrányai is rávilágítottak arra, hogy bizonyos esetekben a cégvezetők, tulajdonosok az okozott károk után a vagyoni felelősségvállalás alól – különböző trükkökkel – kibújnak. Az offshore cégek alapvetően két célt szolgálnak: egyfelől a külföldi kedvezőbb adószabályok alkalmazását kívánják elérni, másfelől pedig azt, hogy elrejtsék a tényleges tulajdonost a nyilvánosság elől. Mind az átláthatóság, mind pedig a gazdasági forgalom biztonsága megköveteli, hogy a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete átlátható legyen. Ez a feltétele annak is, hogy az adóelkerülés ellen hatékonyabban fel lehessen lépni, hiszen akkor lehet belföldön adóztatni az offshore vagyonokat, ha egyértelmű, hogy ténylegesen kié is az a vagyon. Éppen ezért irányul a kérdés arra, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosait a cégjegyzék tartalmazza. A „tényleges tulajdonos” fogalmát ma is ismeri a jogrendszer: a bankszámlanyitáskor a bankok felé arról a pénzmosás elleni szabályok keretében ma is nyilatkozni kell, ez azonban banktitoknak minősül, kívülállók számára ezért nem ismerhető meg. A törvények szerint tényleges tulajdonos az, aki 25%-ot meghaladó közvetlen vagy közvetett tulajdonnal rendelkezik egy gazdasági társaságban (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságokat). [2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont].
https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2106646/PST_osszefoglalo_elso_ules.pdf
Összefoglaló
a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) 2. üléséről
Helyszín: A PSZÁF VI. emeleti tanácsterme
Időpont: 2010. február 11-e 15 órától 16 óra 45 percig
(közben 15:45-től 15 perces szünettel)
Résztvevők: Oszkó Péter pénzügyminiszter,
Simor András, elnök, Magyar Nemzeti Bank (MNB),
Farkas Ádám, elnök, Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (PSZÁF),
Vajda Zoltán, szakmai titkár, PST
Meghívott: Nagy Márton, MNB Pénzügyi stabilitás helyettes
vezetője
7. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztségviselői a Magyar Nemzeti Bankkal egyetemlegesen feleljenek a Magyar Nemzeti Bank által közigazgatási jogkörben okozott kárért?
Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta minden gazdasági társaság vezető tisztségviselője a gazdasági társasággal egyetemlegesen felel a társaság által okozott károkért. Egy kivétellel. A Magyar Nemzeti Bank hiába részvénytársaság, az általa okozott károkért a jegybank vezetői nem tartoznak a károsultak felé kártérítési felelősséggel. Hiába derülne ki, hogy például a Quaestor károsultjai azért veszítették el pénzüket, mert az MNB jogsértően engedélyezte a kötvényprogramot, holott az ellenőrző szervek korábban is megfogalmaztak aggályokat a brókercég működésével kapcsolatban, attól még a jegybanki vezetőknek sem lenne semmilyen személyes kártérítési felelősségük. Szerintünk az MNB vezetőire se vonatkozhat enyhébb szabály, mint más gazdasági társaságok vezetőire.
8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a munka törvénykönyvét, hogy a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér nettó összege ne lehessen alacsonyabb, mint a Központi Statisztikai Hivatal által az előző évre meghatározott létminimumnak az egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke – a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?
Nincs rendben, hogy az, aki teljes munkaidőben dolgozik, nem tudja megkeresni legalább azt a minimumösszeget, amely a mindennapi szükségleteit fedezné. A nettó minimálbér jelenleg 68 775 forint, míg a KSH szerint az egy aktív főből álló háztartás létminimuma az utolsó közzétett, 2013-ra vonatkozó adat szerint 87 510 forint. A kérdés végrehajtása során az Országgyűlés számos közpolitikai eszköz közül választhat: vagy megemeli a bruttó minimálbért vagy az adórendszeren keresztül biztosítja, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimumot. Ebben a népszavazás nem köti meg a jogalkotó kezét, ezért nem is irányul tiltott népszavazási tárgykörre a kérdés. A lényeg: tisztességes munkával legalább a létminimumnak megfelelően lehessen keresni.
9. Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami tulajdonban álló védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett gyep- és szántóterületek vagyonkezelője csak nemzeti park igazgatóság lehessen – a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?
A védett területek állami tulajdonba kerülésének eredeti célja mindig a természet védelme, a természeti kincsek megőrzése. Véleményünk szerint leghatékonyabban azok a nemzeti park igazgatóságok tudnak megfelelni az eredeti célnak, amelyek megfelelő tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek, tevékenységük legfőbb szempontja pedig a természetvédelem. Még Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza az állami földek hasznosításáról szóló törvényjavaslatát.
Az Együtt támogatja az Új Magyar Köztársaság Egyesület rendszerbontó népszavazási kezdeményezését, ezzel összefüggésben aláírásgyűjtésbe kezd Budapesten. A kitelepülésen jelen lesz Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke és Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője.
----------
Hivatalosan is elindította “rendszerbontó népszavazásának” aláírás-gyűjtési kampányát az Új Magyar Köztársaság egyesület szombaton; a szervezők arra számítanak, hogy a jelenlegi négy mellett hamarosan további két kérdésben gyűjthetik a referendum kiírásához szükséges támogatásokat. Az MSZP szombaton azt közölte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Lattmann Tamás, a szervezet ügyvivője az eseményen megemlítette, a kórházi várólistára kerüléstől számított hat hónapon belüli ellátási kötelezettségről szóló kérdés már a Kúria előtt van, a vasárnapi zárva tartás megszüntetésére vonatkozóval pedig hétfőn foglalkozik a Nemzeti Választási Bizottság. A most indított akció során arról nyilatkozhatnak a polgárok, támogatják-e a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetését, a kötelező kamarai tagság eltörlését, valamint azt, hogy mandátumuk idejére ne kapjanak nyugdíjat az országgyűlési képviselők. “Eljött az ideje annak, hogy a Magyarországon egyébként már csúcsra járatott panaszkultúra helyére végre egyfajta cselekvési kultúra kerüljön” – fogalmazott az ügyvivő, aki erre tökéletes alkalomnak nevezte akciójukat.
Az eseményen elhangzott: civil szervezetek (köztük a Magyar Szolidaritás Mozgalom) és szakszervezetek mellett pártok is részt vesznek a kezdeményezésben. Vajda Zoltán, az egyik szervező közlése szerint köztük van az Együtt, a Magyar Liberális Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom és a PM, az LMP válaszát még várják. Az MSZP támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ennek módjáról napokon belül egyeztetnek, míg a Demokratikus Koalíció elvi támogatásáról biztosította a megmozdulást – fűzte hozzá.
Az MSZP szombaton azt közölte az MTI-vel: készek minden segítséget megadni és támogatják a négy kérdésből álló népszavazási kezdeményezést. Hozzátették, hogy a kérdések az elmúlt években az MSZP fő politikai törekvései közé tartoztak.
Elsőként Vajda Zoltán, az Együtt-PM polgármesterjelöltje küldte el válaszait portálunknak:
A cikk szerzője, Vajda Zoltán, közgazdász, a '60ezren a MAGÁN nyugdíjukért' facebook-csoport alapítója, főszervezője, korábban az Állami Pénztárfelügyelet elemzője, a PSZÁF munkatársa, 2010 nyaráig a Stabilitási Tanács titkára volt.
https://felugyelet.mnb.hu/data/cms2106646/PST_osszefoglalo_elso_ules.pdf
Továbbra is a munkaerő közvetítők által hozza a fidesz a külhoni magyarokat letörni a Magyar átlagkeresetet.
