választási program készítés

– A következő esztendő a szokásosnál várhatóan több változást hoz az Alkotmánybíróságon (AB), hiszen a parlamentnek négy új bírót kell választania, s szavaznia kell az elnök személyéről is. Egy bírói hely jelenleg üres, jövő áprilisig pedig lejár további három bíró mandátuma, köztük az ön bírói és elnöki megbízatása.

Elnök: Lenkovics Barnabás (a testület tagja 2007 áprilisától; 2015. február 25. óta az Alkotmánybíróság elnöke)

Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között

Az alkotmánybírósági mandátuma 2016-ban fog lejárni, az Országgyűlésben pedig kétharmad szükséges, hogy meghosszabbítsák.
„Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára”. (1) Mások szerint „Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy Ő legyen az AB elnöke.”

További tagok:

Balsai István (2011 szeptemberétől)
Czine Ágnes (2014 novemberétől)
Dienes-Oehm Egon (2011 szeptemberétől)
Juhász Imre (2013 áprilisától)
Kiss László (1998 márciusától, 2007 februárjában újraválasztották)
Lévay Miklós (2007 áprilisától)
Pokol Béla (2011 szeptemberétől)
Salamon László (2013 februárjától)
Stumpf István (2010 júliusától)
Sulyok Tamás (2014 szeptemberétől)
Szalay Péter (2011 szeptemberétől)
Szívós Mária (2011 szeptemberétől)
Varga Zs. András (2014 szeptemberétől)

Az Ab a továbbiakban 11 helyett 15 tagú lesz, amit az előterjesztő a növekvő ügyteherrel indokolt. Az alkotmánybírákat továbbra is az Országgyűlés választja, kilenc helyett tizenkét évre. Újdonság ugyanakkor, hogy ezután a testület elnökét is a parlament jelöli ki az Ab tagjai közül, hivatali idejének végéig (ez eddig a bírák joga volt, a megbízatás pedig három évre szólt).

Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól (Ab, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.
Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja.
Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

Négy hónappal az önkormányzati választások előtt a parlament megváltoztatta a választási törvényt. Míg eddig a budapestiek a teljes közgyűlést pártlistáról, közvetlenül választhatták meg, az új szabályok szerint a Fővárosi Közgyűlést a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bejutott képviselő alkotja. Az Alkotmánybíróság (AB) a héten ezt a konstrukciót alkotmányosnak találta.
Nehéz megmondani, hogy melyik döntés botrányosabb, a parlamenté vagy az alkotmánybíráké.
Én az utóbbira szavaznék.
Az ő dolguk ugyanis az lenne, hogy meggátolják a bibas Fidesz többségű Országgyűlés féktelen tobzódását a demokrácia és a jogállam felszámolásában és az állampolgári jogok semmibevételében.

. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata

Bárki indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát.
Az Alkotmánybíróság a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság a döntésében az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.

--------------------------------------
10. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására irányuló eljárást folytat, ha az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt, az Alaptörvény illetve más törvénynek – a köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő – szándékos megsértése, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítványt terjeszt elő.
Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le, és döntését a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg.

-----------------------------
Vissza kell adni a jogot a szavazóknak,hogy politikai bűnözők helyett valódi képviselőket választhassanak.
(pl Bibas kollégisták (FIDESZ néven),átalakulnak családi gazdagsági bűnözőkké.)

az L.C.M a politikai pártokat CIVIL SZERVEZETTÉ mínősíti vissza,amennyiben megkapja 2018-ban a felhatalmazást.

Hány országgyűlési képviselőt választanak meg és hogyan?

Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény százkilencvenkilencben határozza meg. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).

A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.

L.C.M-Minden szavazónak joga eldÖnteni a politikai celebek felső csoportjára és családtagjaira szavaz.vagy képviselőkre.
4.000.000 szavazó biztosan nem fogja leadni a voksát politikai pártra,ez azt jelentené piramis játékra adja voksát.

Egy esetleges kormányváltás után a jelenlegi helyzet nem lenne sokáig fenntartható, hiszen a Fidesz bukása szükségszerűen kell hogy együtt járjon egy határozott és markáns alkotmányos átalakulással is.

Ekkor pedig elképzelhető egy olyan szituáció is, hogy egy demokratikusan megválasztott, kellő többséget élvező parlament egyszerűen ne erősítse meg a jelenlegi testület mandátumát.