választási program készítés

A SZAKSZERVEZETEK PÁRTOT ALAPÍTANÁNAK 2018-ra.(elkezdődik a lepapírozás?)

Sztrájk esetén a sztrájkoló dolgozók nem kapnak fizetést, de a szakszervezetek a sztrájkalapból kiegyenlíthetik ezt a veszteséget, ami fontos ösztönző lehet a sztrájkban való részvételre.
Különösen fontos lehet ez egy elhúzódó sztrájk esetén,
„Bevételeinkből igazából mindenre jut, ami fontos, de semmire nem jut, amire nagyon kellene.
A legfájóbb pont a sztrájkalap hiánya, ugyanis nemcsak a sztrájkolók segélyét kellene kifizetni, de egy-egy demonstráció megszervezéséhez is legalább 15-20 millió forintot kell előteremtenünk”
„A fuzionáló MSZOSZ és az Autonómok állományában lévők között egyébként vannak kellő felkészültséggel és megfelelő a szakmai tapasztalattal rendelkezők, munkájukra a továbbiakban is számítani kell”

A civil szervezetek szabályozása különböző törvények és jogszabályok olyan szövedéke, amelyben keverednek a magánjogi és a közjogi elemek.
Példa erre az egyesület: a Ptk. szabályozása alapján jön létre, ez a törvény tartalmazza az alapvető magánjogi státuszszabályait, ezeket egészíti ki a civil tv. , legfőképpen közjogi elemekkel (milyen tevékenységet végezhet, milyen célra alapítható, hogyan lesz alkotmányos a szervezet stb.).
Az egyesület különös formája pl. a párt, amit külön szabályos a jogalkotó külön törvényben, ugyanakkor a szövetség vagy a szakszervezet nem bizonyult olyan jelentőségű szervezetnek a jogalkotás során, hogy azokat külön törvényben szabályozzák.
A párttörvény léte és a szövetség vagy a szakszervezet szabályozottságának hiányosságai jelzik, hogy míg a párt státusza szabályozottá (és az egyesülettől elkülönültté) válik, a szakszervezetnek a magyar jogban önálló definíciója sincs (annak ellenére, hogy bizonyos működési szabályokról a Munka Törvénykönyve rendelkezik).
A szövetséget pedig mint egyesületet határozzák meg: közjogi és magánjogi szabályozottsága lényegében nem tér el attól, az egyedüli (ettől függetlenül igen nagy jelentőségű) eltérés abban áll a civil tv. alapján, hogy a szövetséget csak civil szervezetek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek alkotják. (Erről bővebben lásd a szövetség szabályainak értelmezésénél.)

A szakszervezeti tagok általában bruttó keresetük 1 százalékát fizetik tagdíjként, ha ezt a pénzt teljes egészében félretenné egy érdekképviselet, körülbelül 4 évente 2 hetes, 2 évente 1 hetes sztrájkot finanszírozhatna, a sztrájk idején a bruttó keresetet fizetve.
Ez természetesen csak elvi kalkuláció, mert a szakszervezeteknek más bevételeik és kiadásaik is vannak. Arról viszont, hogy mennyit helyeznek a sztrájkalapba a szakszervezetek, nem adnak információt.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője is mindössze annyit közölt az erre vonatkozó kérdésre, hogy a sztrájkalapban lévő összeg akár több hónapos munkabeszüntetés esetén is kitart.
A szakszervezeti bevételek között jelentős tétel lehet még az ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, pénzügyi befektetésekből származó összeg. Kaphatnak adományt is, adózott pénzből, mivel igazolást nem állíthatnak ki adóalap vagy adókedvezményre.
Támogathatja anyagilag a magyar érdekképviseletet egy külföldi szakszervezet is, továbbá az igénybe nem vett munkaidő-kedvezményért átutalt munkáltatói juttatás is bevétel.
El kell számolni a tagdíjakkal
A bevételek és kiadások követhetők a szakszervezetek könyvvezetésében.
Az alapszervezeti tisztségviselők részére készített tankönyv szerint a szakszervezeti gazdálkodás alapja a tagdíj.
A tagdíj mértékéről a szervezetek erre felhatalmazott testületei döntenek.
Általában a bruttó keresetek 1 százalékát fizetik a főállású tagok.
A szakszervezetek az adóhatósági bejelentkezéssel egyidejűleg a könyvvezetési szabályoknak is eleget tesznek.
Ennek tipikus formája a naplófőkönyv, amely az adóhatóság által nem kerül hitelesítésre, viszont a szervezeten belül - a számviteli politikában rendeltek szerint - a belső hitelesítés mindenképpen szükséges.
A kisebb szervezetek pénztárkönyvet is vezethetnek, ennek hitelesítésére is ezek irányadók. A szervezet választása alapján kettős könyvvitel vezetése is lehetséges.
Kettős könyvvitel vezetésére akkor kötelezett egy szervezet, ha az alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben, évenként meghaladja az 50 millió forintot.
Adómentes "juttatás"
A személyi jövedelemadó szabályai szerint elvileg a sztrájksegély után bizonyos körülmények esetén nem kell adót fizetni.
Az szja törvény alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként a magánszemély által fizetett tagdíj ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet által a részére nyújtott szolgáltatást, ha az adott szervezet nem jogosult adóalap csökkentésére vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására.
A sztrájksegély elvileg lehet ilyen juttatás.
A szakszervezeti alaptevékenység is adómentes.
A társasági adóról szóló törvény tartalmazza azokat a kedvezményezett tevékenységeket, amelyek után nincs társasági adófizetési kötelezettsége a szakszervezetnek. Ilyennek minősül egyebek között a társadalmi szervezet alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve a tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és tagdíjat is.
Nem minden bevétel vállalkozási bevétel
A pénzügyi befektetésekből csak a cél szerinti tevékenység bevételével arányos része nem vállalkozási bevétel.
A számításnál csak a betét vagy értékpapír kamata (amelyet a hitelintézet vagy az értékpapír kibocsátó fizet meg), továbbá az állam által kibocsátott értékpapír hozama vehető figyelembe.
Az ingatlaneladásból, ingatlanhasznosításból adódó bevételek is ide tartozhatnak (ha kizárólag cél szerinti tevékenységhez használta a szakszervezet, a bérbeadás bevétele és ha részben bérbeadással hasznosult, akkor elidegenítéskor a teljes ellenérték vállalkozási bevétel) amennyiben az alaptevékenységet szolgálják.
Annak a szervezetnek, amelynek vállalkozási tevékenysége is van, társasági adóbevallást kell készítenie. Nem kell viszont a társasági adót megfizetni, ha a szervezet vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
http://www.hrportal.hu/hr/mibol-tartjak-el-magukat-a-sztrajkolo-tomegek-20080226.html

Szűkös költségvetésből gazdálkodnak ma a szakszervezetek. Vezetőik arról panaszkodnak, hogy a tagdíjból és az ingatlanhasznosításból származó bevételeikből csak a legszükségesebb kiadásokat tudják finanszírozni.
„Az ÉSZT anyagi helyzete olyan, mint azoké, akiket képvisel” – mondta az elsősorban kutatási, felsőoktatási és más értelmiségi munkahelyeken dolgozók szakszervezeteit tömörítő konföderáció elnöke, aki legfőbb szolgáltatásuknak az országos szintű képviseletet nevezte.
Működésük költségeit a tagszervezetek által befizetett tagdíjból, az egykori SZOT-vagyonból „örökölt” ingatlanok üzemeltetéséből, illetve bérbeadásából és az időnként meghirdetett pályázatokon elnyert pénzből fedezik.
(Az alapszabály szerint a tagszervezetek a saját tagjaik által befizetett összeg 10 százalékát utalják át a tömörülésnek.)
Büdzséjüket időnként költségvetési támogatás is növeli.
Szerény bevételükből az országos érdekegyeztetésben folyó munkájukkal járó kiadásokon kívül a tisztségviselők oktatását, konferenciák szervezését és a nemzetközi kapcsolatok ápolását tudják finanszírozni.

Megjegyezte, hogy a nyugat-európai szakszervezetek közül többen is komoly állami támogatást kapnak törvényes keretek között, azzal a céllal, hogy fejlődjön a szociális párbeszéd színvonala
. „Itthon azt látom, hogy az elmúlt jó néhány évben hiába kaptak a szakszervezetek – és a munkáltatók is – különféle állami csatornákon keresztül több milliárd forintot, nem tudtak élni a lehetőséggel, hogy jobb szervezetet fejlesszenek.
A hatékony érdekvédelem pénzkérdés? – tettük fel az újabb kérdést Székely Tamásnak. Válasza szerint egy szakszervezet akkor hatékony, ha akcióképes és képes megmozgatni a tagságát, ha szükséges. Ma kevés ilyen van.
Az anyagi kérdés ma az egyik időzített bomba az egész szakszervezeti mozgalomban – fogalmazott az alelnök.

Budapest — Dunai kilátású saroklakosztályt és még egy Dunára néző szobát is bérelt csaknem 200 ezer forintért egy éjszakára a vasutas-szakszervezet pénzén Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének egykori és a Liga Szakszervezetek mostani elnöke.
Gaskó István kedveli a kiváló hoteleket: a Kempinskiben egy éve 114 ezer forintért szállt meg a szakszervezet pénzén. Tavaly pedig a visegrádi Silvanus Hotel deluxe lakosztályában töltötte a Valentin-napot 166 ezer szakszervezeti forintért.

– Igazából azt sem tudom, mikor van Valentin-nap pontosan. Valószínűleg munkanap lehetett, és ott tárgyaltam – védekezett.
http://www.blikk.hu/aktualis/negy-gyereket-is-befizetett-a-hiltonba-gasko/shtf2ls

Ott vagyunk minden olyan rendezvényen, ami pontosan az összeomlásban lévő szakterületeket érinti, például ott voltunk a pedagógusok demonstrációján is. Összefogást szeretnénk, a kicsi, dolgozó emberek összefogását. Ne aprózódjunk el, mi egy egészet akarunk képezni. Mi pont ezeket a kis szervezeteket, az autonómokat a szociális szférában dolgozókat, a pedagógusokat, vagy a volánosokat akarjuk összefogni.
Ezért is hirdettük meg az összefogást az Autonóm Területi szakszervezettel, amit Varga Andrea vezet, és a Mendrey László fémjelezte Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, valamint a többi csatlakozóval. Nagyon sok a civil szerveződés is van, akik ételt osztanak, a legkisebb a legelhagyatottabb embereken segítenek.
A civil 42-esekkel szoktunk hétvégén ruhát és ételt osztani. Úgy érzem, az emberek kezdenek öntudatra ébredni, hogy mi már csak egymáson segíthetünk.
Legközelebb január 9-én a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért eseményén lehet találkozni Sándor Máriával az Óbudai Selyemgombolyítóban.
A kerekasztal beszélgetés témája az egészségügy agóniája. A felkért résztvevők között számos szakpolitikus, orvos és egészségügyi szakember szerepel.
http://www.balrad.com/2016/01/09/sandor-maria-tevedese/
"Mint a Dénes-t aki a rezidens szövetség elnöke volt, most meg kint dolgozik angliában, onnan szaladgál haza egy Baló interjúra."

L.C.M SZEMÉLYES TAPASZTALAT::
«egressyp@citromail.hu»
levelet küldött
«mszosz@mszosz.hu»
2013.12.10. 21:46

Szerettük volna megkérdezni a lebontott HOLCIM gyár szakszervezeti vagyonáról az elnököt,de nem kaptunk választ.
A szakszervezeti tagok"a szakszervezet által több évre lekötött pénzéről(ki és mikor juthat hozzá a pénzhez?,milyen papírokba fektették be a tagdíjakat?)
Az ország egyetlen nedves üzemű gyára volt-kinek az érdeke volt a bontás?(ekkor már az NGM-ben volt az L.C.M Növekedési pályázata a vörösiszap ártalmatlanításáról)
A polgármesteri hivatalban kérésünkre nem adták ki a testületi döntés anyagát,szóban azt a választ kaptam:a polgármester személyes döntése(nem akar kihalt gyárat látni) volt.