Csak egy SZÖVETSÉG tudja leváltani az Orbán kormányt!

4.000.000 szavazó nem szavaz pártokra

A szavazók pártoktól független a SZAVAZÓK ÉRDEKEIT képviselőkre szeretnének szavazni.

L.C.M-A terv megszületett 2010 után (199 független képviselő indul,egy jelenleg nem bejegyzett Szövetség színeiben.
(nem tudnak rá felkészülni,párttag nem lehet képviselője,a 199 képviselő közösen választ független miniszterelnök jelöltet)
A szövetség képviselői kizárólag csak a SZAVAZÓK ÉRDEKEIT képviselhetik,párt szövetség érdekeit nem.

Az alaptörvény megváltoztatásához 2/3 kell

(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.23(VISSZA KELL MINŐSÍTENI ÁLLAMI TÁMOGATÁS NÉLKÜLI SZERVEZETTÉ)
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.-MAGYARORSZÁG KÖTELES MEGTEREMTENI

XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.36--CSAK MAGYARORSZÁGON ÉLŐK SZAVAZHATNAK,KÜLFÖLDÖN ÉLŐK CSAK TÖREDÉKSZAVAZATRA
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.INGYENES NÉPSZAVAZÁS ÜGYFÉLKAPUN KERESZTÜL
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.43

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
ÜGYFÉLKAPUN KERESZTÜLI INGYENES NÉPSZAVAZÁS

I. A választójog fogalma

A képviseleti szervek (Országgyűlés, helyi önkormányzatok) fogalmi lényege, hogy valakiket(SZAVAZÓT képviselnek; valakik SZAVAZÓK helyett, azok megbízásából járnak el, hoznak döntéseket.

A választójog – szélesebb értelemben – azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák a képviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárási rendjét,ezért a választójog meghatározása (pl. a mandátum jellege, szétosztásának módszerei stb.) egyike a legfontosabb és legérzékenyebb közjogi-alkotmányjogi kérdéseknek.

A választójog – szűkebb értelemben – magát a választójogosultságot jelenti.

Különbséget kell tennünk a választójog anyagi és eljárási szabályai között.

Az anyagi szabályok a választójogosultsággal foglalkoznak. Azt határozzák meg, kinek van választójoga (illetve azt: kinek nincs), azaz melyek azok az általános és speciális feltételek, amelyek alapján valaki részt vehet (vagy nem vehet részt) a képviselők választásában.

Az eljárási szabályok a jelöltté válás, a megválasztás menetét, a mandátumok szétosztását, a választásban közreműködő (azaz választási) szervek megalakítását és működését, valamint az eljárás során szükségessé váló jogorvoslatok rendjét állapítják meg.

[122] A Vjt. parlamenti vitájában (2011 decemberében) többször is elhangzott, hogy „az eljárási törvényhez egyébként is hozzá kell nyúlni, mert az ma már számos elemében tarthatatlan”. Mindenesetre e fejezet írásakor (2012. február végén) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény („Ve.”) van még hatályban, sőt, az eljárás átfogó módosítására vonatkozó törvényjavaslat sincs benyújtva az Országgyűlésnek.

-------------------
b) A kampányfinanszírozás tekintetében a szabályozás minden, országos listát állító párt
számára 995 millió Forint összegig teszi lehetővé kampányköltségek elszámolását, amiből a
párt támogatottságától függően 150-600 millió származhat az állami költségvetésből. Ezt az
összeget akkor sem kell visszafizetni, ha a párt nem jut be a parlamentbe. Az egyéni
képviselőjelöltek a korábbi szabálynak megfelelően egy millió forint költségvetési támogatást
kapnak kampányra, amit azonban vissza kell fizetni, ha a jelölt nem éri el legalább 2 százalékát a
szavazatoknak.

A KAMPÁNYFINANSZÍROZÁS MEGSZÜNTETÉSE,ORSZÁGOS LISTA ELTÖRLÉSE
CSAK FÜGGETLEN JELÖLTEK(A TÁMOGATÓK MEGJELÖLÉSÉVEL)

Képviselőjelöltek :
A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG OLDALÁN
JELÖLŐ SZERVEZET MEGJELÖLÉSÉVEL
PROGRAMJÁNAK NYILVÁNOSSÁGÁVAL
ÖSSZEGYŰJTÖTT AJÁNLÓSZELVÉNYIVEL SZEREPELHET A LISTÁN