Az országos listákat március 4-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.

Annak, hogy országos listát csak pártok állíthatnak, az alkotmányos szabályozás az oka: az alaptörvény olyan többpártrendszert és parlamentáris demokráciát rögzít, melyben elengedhetetlen a pártok parlamenti tevékenysége.

Az alkotmány a pártoknak a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ír elő, ebből pedig az következik, hogy az országgyűlési választásokon pártok versengenek egymással.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban egy indítvánnyal kapcsolatban már vizsgálta, alkotmányellenes-e, hogy független jelöltek az országgyűlési képviselő-választáson nem állíthatnak listát. A testület ekkor azt állapította meg, hogy ez nem alkotmányellenes.

Határozatában az Ab emlékeztetett rá: az egyéni választókerületekben a választópolgárok személyekre szavaznak, és a jelöltek e szavazatok alapján nyerik el mandátumukat. Ettől eltér a listás választás rendje, amely a pártok mandátumszerzését biztosítja. Független jelöltnek az számít, akit nem jelölőszervezet állított.

A független jelölt tehát a választópolgárok ajánlása alapján szerezheti meg az indulás jogát, és szerezhet mandátumot. A független jelölti minőség fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszerben listát állítsanak - mondta ki az Alkotmánybíróság.

Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta.

Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Új szabály, hogy töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál tehát figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Érdemes lenne újra az A.B.-hoz fordulni,elég nagy kárt okoznak a pártok,hogy ideológiai alapon a választópolgárokat uszítják egymás ellen.Független jelöltekkel az elszámoltatás,stb könnyebb lenne.

A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően nem számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.

Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk.