választási program készítés

Orbán kilépne az Európai Unióból?

1-Ameddig érkezik fejlesztési pénz nem lépne ki
2-Amíg az EU-s képviselők leadják a pártnak fizetésük bizonyos százalékát nem lépne ki.
3-Ameddig a MUTYIK életben tartják a pártot,nem lépne ki

KIlépne az Európai Unióból
1-Amennyiben veszélyben a következő választás kilépne
2-Európai Egyesült Államokká alakuláskor kilépne
3-Több a befizetés,mint a lehívás kilépne

A fejlesztési pénzek az EU költségvetésből érkeznek először a Magyar Államkincstár számláira, onnan pedig az állam utalja ki a jogosultakhoz. Az EU költségvetését nagyrészt a tagállamok befizetései finanszírozzák. Magyarország is befizet a közös büdzsébe, a csatlakozás első évében még kevesebb mint 100 millió eurót, tavaly pedig nagyjából 1 milliárdot. Viszont ennek a pénznek átlagosan a hétszeresét kapja meg különböző támogatások formájában évről évre. Magyarország 18 másik tagállammal együtt az uniós költségvetés haszonélvezője, míg például a németek, a franciák, a hollandok, illetve az osztrákok nettó befizetők. A magyar fejlesztések tehát az uniós költségvetést nagyrészt finanszírozó nettó befizető országok költségvetéséből, végső soron pedig a német, francia, holland, osztrák, olasz, svéd és a többi nettó befizető ország állampolgárainak adójából valósulnak meg.
Magyarország minden ígéret ellenére nettó befizető lehet az EU-ban, vagyis több pénzt fizethetünk, mint amennyit kapunk. Az elmúlt tizenegy év ugyanis nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az EU-s pénzek kiosztását lehetővé tennék. Az intézmények létrehozásáról szóló magyar tervek határidejét az Európai Bizottság szakértői megvalósíthatatlannak tartják. Amennyiben a baljóslatú előjelek valósággá válnak, azért a rendszerváltás óta valamennyi kormányt felelősség terheli majd.
Magyarország nettó pozíciója

A kiadási és a bevételi oldal áttekintése után érdemes néhány szót ejteni a nettó pozícióról is, amely tulajdonképpen e két oldalnak az egyenlege. Annyit le kell szögezni, hogy a kiadási oldal kötelezettségvállalásait nem lehet összevetni a befizetésekkel, ez az almakörte összehasonlítás tipikus példája lenne. A nettó pozíció mindig az adott időszak tényleges pénzmozgásának egyenlege, tehát a kifizetéseket kell összevetni a befizetésekkel. Elvileg lehet kalkulálni nettó pozíciót a jövőre vonatkozóan is, ekkor a kiadási oldalon a kötelezettségvállalásokból fakadó kifizetési előirányzatokkal kell számolni, aminek persze jelentős bizonytalansági tényezői vannak. A többéves programozás okán azonban ez az egyetlen értelmezhető módszer. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az n+2/n+3 szabályok miatt a kifizetésekben jelentős áthúzódó tételek jelennek meg az előző keret kötelezettségvállalásaiból is. Mindezen tényezők figyelembevételével a következő megállapításokat tehetjük:

Abszolút értékben hazánk nettó pozíciója a 2014–2020-as időszakban kb. 25 milliárd euró lesz, ezzel harmadikok vagyunk a tagállami rangsorban (csak Románia és Lengyelország előz meg minket).

2. Az egy főre jutó nettó pozíciónk javul a 2007–2013-as időszakhoz képest, 2333 euró/főről 2513 euró/főre emelkedik. Ezzel másodikak vagyunk a rangsorban (Litvánia után).

3. A fejlettségi szint (GNI) arányában ez +3,6 százalékos nettó pozíciót jelent, amellyel Bulgáriát követve szintén másodikak vagyunk a rangsorban.
Az összkép tehát egyértelműen pozitív, Magyarország mindenféle összevetésben dobogós. Ez akkor is igaz, ha – mint írtam – komoly fenntartással kell kezelni az ex ante nettópozíció-számításokat. A jelentős agrárszektorral rendelkező, zömében az átlagos fejlettség 75 százaléka alatti régiókból álló Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös büdzsének, és ez mindaddig így is marad, amíg annak alapvető szerkezete a mostani modellt követi.

Az egyetlen feladatunk innentől adott: minél jobban és hatékonyabban kell felhasználni ezeket a forrásokat.

L.C.M:----AZ egyetlen párt aki ingyenes népszavazással 2016.május 30-ig MEGERŐSÍTŐ NÉPSZAVAZÁST tart fontosnak.