választási program készítés

A Szerbiába érkező migránsok többsége január 1-jén született?

A Szerbiába érkező migránsok többsége január 1-jén született?Újév napján született volna mindegyikük?
Naponta nagyjából ezer migráns lép be Szerbia területére Macedónia irányából, többségük nem rendelkezik semmiféle dokumentummal, 90 százalékuk pedig azt állítja, hogy január 1-jén született – tudta meg a Kurir lap a szerbiai határrendőröktől.

„Amikor belépnek az országba, ujjlenyomatot veszünk tőlük, az ilyen ellenőrzés azonban sokáig tart. Dokumentumok nélkül érkeznek, és amikor alapvető adatokról kérdezzük őket, például hogy honnan származnak és mikor születtek, 90 százalékuk azt mondja, január 1-jén született. Biztosak vagyunk abban, hogy nem valós adatokat adnak meg, ez pedig tovább nehezíti az azonosításukat” – mondta el a lap forrása.

Szavai szerint minden országnak és az Interpolnak is megvan a saját adatbázisa, ez azonban nem fed le mindent.

„Egyes országok nem frissítik az adatbázisukat, itt elsősorban afrikai és ázsiai országokról van szó, s éppen ezek azok az országok, ahonnan a legtöbb migráns érkezik. Ilyen esetekben, ha szükséges, közvetlenül azokat az országokat kérdezzük meg, ahonnan az illető érkezett, majd elküldjük az ujjlenyomatokat, a válaszokat pedig az Interpol szokásos formanyomtatványán kapjuk meg. Mivel azonban sokan háborús övezetekből érkeznek, gyakran megtörténik, hogy az információk hónapokat is utaznak, bizonyos esetekben meg sem érkeznek” – magyarázta a Kurir forrása.

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/22445/A-Szerbiaba-erkezo-migransok-tobbsege-januar-1-jen-szuletett.html

A migránsok több millió eurót költenek naponta Szerbiában

A migránsok több millió eurót költenek naponta SzerbiábanA pénz nagy része a szürke- és feketegazdaságba kerül
Naponta több millió eurót költenek el Szerbiában a közel-keleti és afrikai migránsok, a pénz nagy része azonban a szürke- és feketegazdaságba kerül - nyilatkozta kedden Radoš Djurović, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).

Kifejtette, hogy egy-egy bevándorlónak naponta 25-50 euróba kerül a szerbiai tartózkodás. Szerbiában a hivatalos becslések szerint mintegy 70 ezer migráns tartózkodik. Radoš Djurović számításai szerint a migránsok összesen naponta 6 millió eurót költenek az országban, ez viszont azt jelenti, hogy a hivatalos adatoknál jóval több bevándorló tartózkodik Magyarország déli szomszédjánál.

Szerinte a migránsok jegyzékbe vétele nagyon fontos lenne, mert azzal némileg felügyelni lehetne a helyzetet. Hozzátette, hogy nincs szükség pánikkeltésre és téves információk terjesztésére. Kijelentette, hogy ezzel arra a hírre utalt, miszerint több százezer migráns befogadására alkalmas központot építenénk Dél-Szerbiában.

Ilyen befogadóközpont építéséről eddig nem volt szó - jelentette ki az igazgató.

Radoš Djurović ezzel megerősítette Aleksandar Vulin szociális ügyi miniszter hétfői kijelentését, miszerint tévesek Momir Stojanovićnak, a szerbiai parlament védelmi és biztonsági bizottsága elnökének információ arról, hogy hamarosan egy 400 ezer menedékkérő befogadására alkalmas központ jöhet létre Szerbiában. Stojanović hétfőn olyan feltételezéseket közölt, amelyek szerint az Európai Unió valahol a Balkánon létrehozna egy menekültközpontot, és nagy az esélye annak, hogy az Szerbiában lenne.

Az illetékes miniszter leszögezte, "Szerbia nem épít menekültközpontot sem 4 ezer, sem 400 ezer migráns számára". Hozzáfűzte, hogy senki nem kérte egy ilyen központ létrehozását az országtól, és ha kérte volna, Belgrád akkor sem egyezett volna ebbe bele. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a bevándorlókat nem lehet erőszakkal az országban tartani, nem azért jöttek Szerbiába, hogy ott maradjanak, hanem csak tovább akarnak vonulni.

A macedón-szerb határt naponta több mint ezren lépik át, a közel-keleti és afrikai bevándorlók úti célja Nyugat-Európa. (MTI)

Vučić: Egyesek saját magukat kerítik el

Vučić: Egyesek saját magukat kerítik elAleksandar Vučić kiemelte: országa illően viselkedik ebben a helyzetben, és nem szeretne rontani a szerb-magyar kapcsolatokon
"Egyesek saját magukat kerítik el, nem Szerbiát" - így reagált kedden Aleksandar Vučić szerb kormányfő arra, hogy hétfőn elkezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar-szerb határon.

A politikus a szerbiai közszolgálatai televízió beszámolója szerint kiemelte, hogy országa illően viselkedik ebben a helyzetben, és nem szeretne rontani a szerb-magyar kapcsolatokon.

"Mindenki csak a saját lépései miatt szégyenkezhet, másokéi miatt nem" - jelentette ki a szerb miniszterelnök.

Leszögezte: Szerbia nyitott ország, szinte nincsenek is határai. "Szerbia biztonságos ország Németország és más európai államok szerint is" - fogalmazott Aleksandar Vučić, majd hozzáfűzte, hogy a bevándorlókkal a nyugat-balkáni országban a lehető legjobban bánnak.

A Večernje Novosti vasárnapi információi szerint az idén mintegy 45 ezren fejezték ki szándékukat, hogy menedéket kérnének Szerbiában, a hivatalos kérelmet azonban csupán 388-an adták át. Nebojša Stefanović belügyminiszter a számok tükrében úgy fogalmazott: ez is azt bizonyítja, hogy Szerbia csak tranzitországnak számít.

Amikor a migránsokat a szerb rendőrség igazoltatja, kiállít számukra egy igazolást, amellyel 72 órán át szabadon mozoghatnak az országban, ezt az időt pedig a legtöbben arra használják, hogy eljussanak a szerb-magyar határra, illetve hogy átjussanak azon. (MTI)

400 ezer menedékkérő befogadására alkalmas központ Szerbiában?

400 ezer menedékkérő befogadására alkalmas központ Szerbiában?
Momir Stojanović, a szerbiai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint hamarosan egy 400 ezer menedékkérő befogadására alkalmas központ jöhet létre Szerbiában.

„Mivel az Európai Uniónak (EU) nincs megoldása a nagy migránsproblémára, az egyik lehetőség az, hogy egy nagy befogadó központ létrehozását pénzelik. A feltételezések szerint az EU valahol a Balkánon hozná létre ezt a központot, és nagy az esélye annak, hogy éppen Szerbiában. Arról is beszélnek, hogy a központ helyszíne valahol Dél-Szerbiában lenne, a migránsok számára épülő város pedig montázsépületekből állna” – magyarázta Stojanović a Blic belgrádi napilapnak.

Szerinte azonban Szerbiának nem kellene beleegyeznie ebbe. „Remélem, nem nehezedik majd ránk nyomás, hogy elfogadjuk egy ilyen központ kiépítését, mert ha ezeknek az embereknek csak az ötöde Szerbiában maradna, az nagy gazdasági és biztonsági problémát jelentene” – fejtette ki.

Aleksandar Vulin szociális kérdésekkel megbízott miniszter ugyanakkor cáfolta a Szerb Haladó Párt (SNS) tisztségviselőjének értesüléseit, s azt mondta, nincs tervben egy ilyen központ létrehozása, illetve ez nem is lehetséges. „Szerbiának nincsenek meg az ehhez szükséges kapacitásai, illetve nem is venne részt egy ilyen projektumban. Teljesítjük a nemzetközi kötelezettségeinket a menedékkérőkkel és a visszatoloncoltakkal szemben is. Szerbia nem épít semmiféle titkos központot a migránsok számára, és ezt nem is fogja megtenni” – hangoztatta Vulin.

Nenad Ivanišević, Vulin helyettese a migrációs munkacsoportban rámutatott arra, hogy csak a szerbiai kormány tervezhetné egy ilyen központ kiépítését, az azonban soha nem tárgyalt erről. „A tervünk az, hogy létrehozunk néhány olyan pontot, ahol ezeknek az embereknek segítséget nyújtanának, mint ahogy ez már Szabadkán, Magyarkanizsán és Preševóban most is történik” – fejtette ki.

Az információk szerint naponta mintegy 1000 menekült lép be Szerbia területére, a legfrissebb becslések szerint pedig jelenleg 70 ezren tartózkodnak az országban.