választási program készítés

Női miniszterelnök? Nálunk?

Miért nincs Magyarországon női miniszterelnök? – hangzott el a kérdés egy konferencián. Vagy legalább egy jelölt. Egy olyan nő, aki erre aspirálna.

Az L.C.M szerint az év cukikampánya lesz,amennyiben kiderül a pártok terve(ehhez minden segítséget megadnak a női magazinok)
Az újságok eladási listáján a legjobb helyeken női magazinok találhatók,tehát a kérdés feltevése jogos.
A fidesz nem tud reagálni,Orbánnál csak Anikó lehetne jelölt más biztosan nem.A jobbiknál ugyanez a helyzet.

Magyarország Németországtól is messze van. A kormányban, a magyar parlamentben a nők aránya messze az európai átlag alatti. Itt a politikában következmények nélkül lehet nőket lekezelni. Pedig a kormányon, a parlamenti képviselőkön sok múlik. Számít, milyen példát mutatnak, és megteremtik-e a vezetővé válás társadalmi feltételeit, például óvodákkal, bölcsődékkel és egyéb, a társadalmi gondolkodást átalakító intézkedésekkel. E folyamatban jól jönne egy női miniszterelnök, vagy több, sikeres női miniszter, aktív női képviselő és persze sikeres női cégvezetők. Az ő példájuk hatna, követőkre találhatna. Ha nekik sikerült, másoknak is menne.

A Fidesz az elmúlt két hónapban mért mélypontjához képest egy százalékpontot erősödött, és 22 százalékos a támgatottsága, ám ez nem jelent szignifinkás változást. A párt bázisa már 4-5 hónapja a 21-23 százalékos sávban stagnál. Támogatói azonban továbbra is meglehetősen aktívak, bár a múlt havi csúcshoz képest némi csökkenés figyelhető meg.

Az MSZP szavazóinak száma ebben a hónapban sem változott, továbbra is 10 százalékon áll. A párt lényegében az országgyűlési választások óta a 10-12 százalékos sávban mozog, a magját továbbra is stabilan tartja, bár úgy tűnik, hogy bővíteni sem tudja. Továbbra is az MSZP szavazók a legelszántabbak, több mint háromnegyedük (77%) biztosan elmenne szavazni.

A Jobbik elmúlt három-négy hónapja tartó lassú eróziója megállt, a párt támogatottsága a múlt hónaphoz képest nem változott. A párt az országgyűlési választások utáni lendületben szerzett kb. 3-4 százalékpontnyi szavazóját mára szinte mind elvesztette, és 13%-os a támogatottsága. A Jobbik kilátásait nem segíti az sem, hogy a szavazói továbbra a legkevésbé lelkesek: mindössze 63 százalékuk ígéri biztosra részvételét a választásokon, és ezzel sereghajtók.

A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP továbbra is 3 százalékon áll, hasonlóan a DK-hoz. Az Együtt ebben a hónapban elérte az 1 százalékos küszöböt, míg a PM-nek és a Liberálisoknak ez most sem sikerült.

Az elmúlt hónapban mérthez képest a bizonytalanok száma némileg, 3 százalékponttal, 45 százalékra csökkent. Ezzel egy negyedéve tartó növekvő trend fordult meg. A csökkenésből azonban egyik párt sem tudott kiugróan profitálni, a szavazókedvüket megtalálok nagyjából egyenletesen jelentek meg a pártoknál.

A kutatás eredményeiről további részletek, például az országban zajló folyamatokkal való elégedettség, illetve a pártok elutasítottságát bemutató adatok, a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.

(a BIZONYTALAN nem biztos ,hogy bizonytalant jelent,mert az L.C.M tagjai sem szavaznának PÁRT-ra(a tervek szerint visszaminősítenénk CIVIL szervezetté a pártokat,nem járna alanyi jogon állami támogatás nekik)A politikai bűnözés ebben a formában nem mehetne tovább.

ELŐVÁLASZTÁS 2015  AZ L.C.M SZERINT

MSZP--Kunhalmi Ágnes ( magyar politikus, 2014-től a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, 2010 óta az MSZP elnökségi tagja, a párt oktatáspolitikusa, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform ügyvivője, 2014 óta a párt budapesti elnöke.)

Demokratikus Koalició--dr. Vadai Ágnes ( A Fiatal Baloldal alapító tagja, a karcagi szervezet elnöke, az országos elnökség tagja volt. 1999-ben belépett az MSZP-be. 2004-ben az MSZP országos elnökségének tagja lett. 2002 óta parlamenti képviselő; a Honvédelmi Bizottság és az Európai Ügyek Bizottságának tagja volt. 2006-ban a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja lett.
A Demokratikus Koalíció (DK) alapító tagja; alelnöke.)

LMP--Dr. Szél Bernadett  (magyar közgazdász, politikus, 2012-től a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője, 2013-tól a párt társelnöke.Az LMP őt indítaná miniszterelnök-jelöltként a 2014-es országgyűlési választásokon, ha nem az ellenzéki politizálás folytatásra készülne a párt)

Együtt--Szelényi Zsuzsanna ( pszichológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, liberális politikus, egykori Fidesz-tag, országgyűlési képviselő. Szakterületei a nemzetközi kapcsolatok, fejlesztéspolitika, oktatáspolitika, az emberi jogok, a nők jogai.)

PM--Szabó Timea ( magyar politikus, független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért párt (PM) társelnöke. 2013-ig a Lehet Más a Politika (LMP) tagja és parlamenti frakcióvezető-helyettese volt)

 Liberálisok--Bősz Anett  (közgazdász, liberális politikus. A Magyar Liberális Párt és a Fiatal Liberálisok egyik alapítója.)

KI lesz 2018?  Magyarország  első női Miniszterelnöke?