választási program készítés

00-PÁRTOK CIVIL SZERVEZETTÉ MINŐSÍTÉSE

1-Egyszer és mindenkorra megszűntetjük a pártok állami támogatását.
a)választási rendszerből töröljük a LISTÁS SZAVAZÁST,csak megválasztott képviselők lehetnek.

2.-Vissza adjuk a nem APU (adófizetők pénzére utazók) PÁRTOKRA szavazóknak a lehetőséget,hogy Független KÉPVISELŐKRE
tudjanak szavazni.

3-Létrehozzuk Pusztavacs közelében a KÉPVISELŐ HÁZAT(napi bejárásos képviselők)
a)nincs lakás stb a képviselőknek
b)az Országház szabadon látogathatő heti 5 napon
c)a választók közvetlen kapcsolata a képviselőikkel

4)A pártok vezetői személyes vagyonukkal felelnek a pártjaik adósságáért

5)A pártokon megspórolt 10 milliárdokat a dolgozók fizetésemelésére fordítjuk
a)cafeteria rendszer megváltoztatása,adócsökkentése,stb

A kereszténydemokraták reagálásukban kitértek arra, hogy az alaptörvény VIII. cikke alapján a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint központi költségvetési támogatásra jogosultak működésük biztosítása érdekében.

Ismeretes tény, hogy a pártok állami támogatása, bár az 1989. évi XXXIV. törvényben szabályozotthoz képest nőtt, még mindig nem elégséges a hatékony, az állampolgárok többségéhez eljutó kampányhoz. A hiányzó összegeket a nagyobb pártok a rendszerváltás óta más forrásokból is fedezték, nem utolsósorban abból, hogy a rendelkezésükre bocsátott székházakat eladták, illetve az ingatlanjaik megterhelve kölcsönöket vettek fel. Ebből származott a Fidesz székházügye is, Josip Tóttal és Kaja Ibrahimmal együtt, ami miatt legalább másfél évtizeden át, könyörtelenül támadta a baloldali média. Mert a politika verseny, ahol nincs nagyvonalúság, és aki nem használja ki a saját ziccereit, az elbúcsúzhat a kupától.

Kérdés persze, hogy a mai pártvezetők közül ki az, akin be lehet hajtani az adósságot. Két ilyen, milliárdos pártvezető van: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció, és Bajnai Gordon, az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért elnöke. Székház egyik pártnak sincs a birtokában, amit elzálogosíthatna, viszont várhatólag egyik párt sem ússza meg a kampányt 597 millió forintból. Hiszen a Fidesz-KDNP belead apait-anyait, él a burkolt kampány összes rendelkezésére álló eszközével, ugyanúgy, ahogy a maguk idejében a szocialisták tették, amikor kormányon voltak.

A korábbinál jóval könnyebben teljesíthetők voltak a képviselőjelölt-állítás feltételei, hiszen 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. Ez pedig többeket arra sarkallt, hogy az állami milliárdok megcsapolásáért pártokat hozzanak létre.

A pártok összesen legfeljebb 995 millió forintot fordíthatnak a választási kampányra, ha minden körzetben állítottak egyéni jelöltet. A jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a választás után két hónapon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a támogatások összegét, forrását és a felhasználás módját.
Újdonság, hogy más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.
"A pártoknak van tagsága. A tagok tagdíjat fizetnek. Vannak olyan tagjai a pártoknak, akik a párttagságuknak köszönhetően politikai tisztséget viselnek. Vannak olyanok, akik adományokat adnak ezeknek a pártoknak"

MSZP: növelné a pártfinanszírozás átláthatatlanságát az állami támogatását
LMP: a támogatás felfüggesztése helyett szigorúbb finanszírozás kell

Az országgyűlési választás eredménye alapján osztják újra a parlamenti pártoknak járó 3,8 milliárd forintot. A listán mandátumot szerzett politikai szervezetek számára 2011 óta változatlanul mintegy két és fél milliárd forintot biztosítanak, míg a pártalapítványok nem egészen 1,3 milliárd forintot kapnak.

KAMUPÁRTOK KÖZPÉNZEK MILLIÁRDJAIT NYÚLHATJÁK LE

L.C.M Az elhasznált milliárdok itt is nyomon követhetők.
http://kepmutatas.hu/dokumentumok/