választási program készítés

Az alábbi videó az L.C.M Növekedési pályázatához kapcsolódik.

A PLAKÁTOT 0.35 TALÁLOD

FIZET ÖN GYERMEKTARTÁSDÍJAT VALAMILYEN FORMÁBAN?(a kérdés amit senki nem mer feltenni)

Az új, 2014.03.15-én hatályba lépő családjogi törvény a gyermektartásdíj vonatkozásában számos módosítást eszközölt, a régi szabályokat pontosítja, kibővíti és igyekszik a mai kor igényeinek megfeleltetni. A legtöbb változás a gyermekek érdekét szolgálja, biztosítja az eltartáshoz való alapvető jogát.
A törvény vélelmet állít fel a kiskorú illetve a nagykorú és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek a tartásra való rászorultsága mellett, vagyis nem kell külön bizonyítani, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Ez a vélelem akkor dönthető meg, ha a gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán képes a saját eltartásáról egészben vagy részben gondoskodni. A vélelem felső korhatára 20 év – tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken van.
Újdonság a szerződéses gyakorlatban eddig is alkalmazott megoldást miszerint lehetőség van a tartásdíjat egy meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával biztosítani részben vagy egészben. Ez életszerű megoldás, hiszen a gyermekek lakhatását sokszor a felek utolsó közös lakóhelyén oldják meg. Ha ilyenkor a különélő szülő lemond a gyermekek javára a saját tulajdoni hányadáról, akkor ennek értékét a felek a tartásdíjba betudhatják, és az apa vagy egyáltalán nem fizet tartásdíjat, vagy csak lényegesen kisebb összeget teljesít havonta.
Megszűnt a tartásdíj %-os marasztalása, és a nemzetközi trendnek megfelelően fix összegben lesz meghatározva bár az összeget az előző 1 év átlagos jövedelmének 15-25% alapján határozzák meg gyermekenként. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenleg hatályos százalékos marasztalás a kiskorú gyermek érdekét szolgálja minden olyan esetekben, amikor a tartásdíj fizetési kötelezettség előreláthatólag hosszabb időn keresztül áll fenn, ez a megoldás volt az, ami tartósan és kiszámíthatóan biztosította a kötelezett jövedelmének növekedésével arányos tartásdíjat. A tartásdíj automatikus emelkedésének biztosítására tehát szükség van, ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy a bíróság – ha indokoltnak tartja – , a tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével. Ez jobb megoldás mint a szerződéses gyakorlatban kialakult infláció követés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermek kiadásainak növekedését.
A tartásdíj mértékének meghatározásánál a bíróság figyelemmel van:
a gyermek indokolt szükségleteire,
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
a szülők által eltartott más gyermekekre,
a gyermek saját jövedelmére, vagyonára,
és az egyéb szociális és családtámogatásokra is.
Míg a jelenlegi szabályozás a gyermek ’tényleges’ szükségleteit említi, addig az új Ptk. szerinti „indokolt szükséglet” jobban kifejezi azt a jogelvet, hogy a gyermek részére fizetett tartásdíj nem lehet „szűkös tartást”, az nem azonosítható a létminimummal, hanem a gyermek valós igényeinek megfelelően egyéniesített, átlagos színvonalú tartásdíjat kell fizetnie a kötelezettnek.
Az indokolt szükséglet fogalmát maga a törvény meghatározza tehát a tartásdíj mértéknek megállapításakor figyelembe kell venni, a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadásokat. Remélem a szabadidő tartalmas eltöltése változatlanul fontos költség lesz, ha csak a színház, mozijegyek árát, a sportszerek és sportfoglalkozások árait nézzük, ez igen magas összeg havonta. A kirándulás, nyaralás, síelés, városnézés, múzeumok, könyvek ára bár nem havi kiadás, de összességében nem elhanyagolható összeg. Úgy gondolom, a különélő szülőnek ezekhez a költségekhez épp úgy hozzá kell járulnia, mert egy gyermeknek nem csak lakni, enni, ruházkodni és iskolába járnia kell, hanem a szabadidő tartalmas eltöltése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb.
A különélő szülő változatlanul akkor is köteles tartásdíjat fizetni, ha ezzel saját szükségleteit korlátozni kell, azonban ezt a szabályt kicsit fellazítja az új törvény, és abban az esetben ha a gyermeknek van jövedelme, vagyontárgya amiből bevétele származik, vagy van más tartásra kötelezhető egyenes ági rokon – praktikusan a gyermekkel együtt élő szülő, vagy a nagyszülők – akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. Nem tudom, a gyakorlat miként fogja ezt alkalmazni, én tartok tőle, hogy ez újabb kibúvót fog jelenteni a sok minimálbéres papírt lobogtató, de egyébként más rokonok és haverok nevén lévő tárgyak között, jó módban élő apukáknak. Nem gondolom, hogy ilyenkor a tartás terhét az édesanyáknak, vagy a nagyszülőknek kellene viselni, de majd meglátjuk merre kanyarodik a bírói megítélése ennek a kibúvónak.
Kikerült a végleges szövegből a tervezetben még benne lévő szabály, miszerint az elmaradt tartásdíjat az általános 5 éves elévülési időn belül lehetett volna követelni. Annyi engedményt engedett csak a jogalkotó a jelenlegi 6 hónapos szabályhoz képest, hogy 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat ha az illető igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett.
http://seveled.cafeblog.hu/2014/01/08/a-gyermektartasdij-szabalyozasa-az-uj-ptk-ban/

Kétféle gyermektartásról beszélhetünk:

kiskorú gyermek tartása
nagykorú gyermek tartása
1. Kiskorú gyermek tartása:

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében a szülő kötelessége a kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodni. A kiskorú gyermek tartására vonatkozó kötelezettség a gyermek kiszolgáltatottsága, testi, szellemi, erkölcsi fejletlensége miatt a más rokonokkal (pl. házastárs, szülő) szembeni tartási kötelezettséghez képest sokkal szigorúbb. A szülő ugyanis a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van.

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás, taníttatás), a különélő szülő (aki nem feltétlenül elvált szülő) pedig elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Természetesen, ha a szülők közös háztartásban, együtt élnek, mindketten természetben biztosítják a gyermekük részére a tartást. Kivételes esetben a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

A tartásdíjat a gyermek szükségleteinek kielégítésére kell fordítani, azaz a lakhatásának, élelmezésének, ruházkodásának, taníttatásának biztosítására kell felhasználni. A tartásdíj összegének megállapításakor alapvető jelentőséghez jut ezért a gyermek szükségleteinek a mértéke, amely az életkor és egyéb körülmények függvényében változó lehet.

A tartásdíj megállapítása, összege

A bíróság csak a felek, szülők megegyezése hiányában dönthet e kérdésről. A szülők megállapodására sor kerülhet a peres eljárásban, de azon kívül is. A perbeli megállapodást, egyezséget a bíróság kizárólag akkor hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. (A bíróság által jóváhagyott perbeli egyezségnek az ítélettel azonos hatálya van. A jogerős egyezség alapján, a kötelezett teljesítésének hiányában végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. Peren kívül kötött egyezség esetén azonban, ha azt valamelyik fél nem teljesíti, a kialakult jogvitát bírói útra kell terelni, és csak a jogerős bírósági ítélet alapján lehet végrehajtást kezdeményezni.)

Peren kívül, de akár a bírósági eljárásban is lehetőség van arra, hogy a felek a törvényes mértéknél magasabb mértékű gyermektartásdíjban állapodjanak meg. A gyermektartásdíj meghatározása - a felek megállapodása hiányában - nehéz és bonyolult feladat a bíróság számára. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdések:

A Polgári Törvénykönyv szerint a gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

a gyermek tényleges szükségleteire,
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,
a gyermek saját jövedelmére is.
A tartásdíj alapja főszabályként a "bérköltség címén juttatott járandóság". A túlmunkáért kapott díjazást, a további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó díjazást a tartásdíj megállapításánál csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bérköltség címén juttatott járandóság alapján fizetendő tartásdíj a gyermek szükségleteit nem fedezi.

A tartásdíj abban az esetben is igazodik a gyermek szükségleteihez, ha a kötelezett kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik. Nem lehet tehát a tartásra kötelezett jövedelmének 15-25%-át, hanem pl. csak ennél kisebb arányát tartásdíj címén igénybe venni, ha azt a gyermek szükségletei nem indokolják. (Pl. az igen magas, sokszor milliós nagyságrendű menedzserjövedelmeknél.)

A tartásdíj mint a különélő szülőt terhelő kötelezettség megállapítása során a gyermek szükségleteiként az alapszükségletek - lakhatás, élelmezés, ruházkodás, taníttatás - vehetők figyelembe, amelyek a gyermek életkora és egészségi állapota függvényében változóak lehetnek. Nincs jogi lehetőség azonban az extra kiadások különélő szülőre történő kötelező áthárítására. Pl. nem kötelezhető a különélő szülő arra, hogy a gyermeke részére az egyébként drága külföldi tanulmányok folytatását finanszírozza. Egyetlen esetben sincs azonban akadálya annak, hogy a szülő saját belátása szerint, önszántából bármilyen, a gyermekkel kapcsolatos kiadáshoz hozzájáruljon (pl. számítógép vásárlása stb.), erre azonban törvényi szigorral nem kötelezhető. A családjog kizárólag a szülői tartási kötelezettség minimumának a meghatározására szorítkozik. Ezen felül a szülő belátására, érzelmeire, erkölcsi érzékére bízza annak eldöntését, hogy a gyermeke felnevelését, boldogulását milyen mértékben támogatja. A tartásdíj megállapításánál a gyermeket a saját háztartásában nevelő szülő jövedelmét is figyelembe kell venni, hiszen neki is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához pénzben. Amennyiben a gyermeket nevelő szülő jövedelme magas, vagy más jelentős vagyonnal rendelkezik, az még nem mentesíti a különélő szülőz a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól.

A tartásra kötelezett jövedelmének megállapításához bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség. Egy példa a bírói gyakorlatból: "A bíróság az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor az alperes által az önadózás keretei között elkészített adóbevalláson kívül az alperes vagyoni körülményeit feltárva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes bevallott tiszta jövedelme, az általa felsorolt rendszeres kiadások mellett is életszerűtlen, függetlenül attól, hogy az adónyilatkozat szerinti bevétel adóköteles tiszta jövedelem vagy pedig adóalap."

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, azonban a tartásdíj összegét az új PTK alapján már fix összegben kell megállapítani, ami inflációkövető is lehet. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni.

Gyermektartásdíj megváltoztatása

Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított gyermektartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.

Megváltoztatást csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A PTK-hoz fűzött kommentár értelmében a Kúria a gyermektartásdíj felemelésénél irányadó szempontok meghatározása körében utalt arra, hogy minden esetben figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, illetve azok költségeire kell bizonyítást lefolytatni és ennek alapján kell állást foglalni, hogy a gyermektartásdíj felemelése tárgyában előterjesztett kereset - a gyermekkel kapcsolatban felmerülő indokolt kiadásokra figyelemmel - milyen mértékben megalapozott.

2. Nagykorú gyermek tartása

Ajánlom figyelmébe az erről szóló nyilatkozatomat ("Meddig kell fizetni a gyerektartást?"), melyet a Média menüpontban talál meg.

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

Az a nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult tartásra:

aki magát - önhibáján kívül - eltartani nem tudja
az életpályára felkészítő szükséges - nappali tagozatos - tanulmányai folytatása érdekében rászorul
és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs.
A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

A szülő a 25. életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet. Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.

A tartást a kötelezett - választása szerint - saját háztartásában természetben vagy havonként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat (ez a gyakorlatban a nagykorú gyermeket nevelő szülőt jelenti, aki a különélő szülővel szemben indítja meg a pert).

A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be (pl. a nagykorú gyermek a tanulmányait befejezte, vagy tanulmányai sikertelensége folytán az intézményből elbocsátották), a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.

Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, KÖTELES - a kötelezett egyidejű értesítése mellett - a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg.

A PTK. 4:222. § szerint a továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

http://www.drgaaledina.hu/szakteruletek/gyermektartasdij

A SZAKSZERVEZETEK PÁRTOT ALAPÍTANÁNAK 2018-ra.(elkezdődik a lepapírozás?)

Sztrájk esetén a sztrájkoló dolgozók nem kapnak fizetést, de a szakszervezetek a sztrájkalapból kiegyenlíthetik ezt a veszteséget, ami fontos ösztönző lehet a sztrájkban való részvételre.
Különösen fontos lehet ez egy elhúzódó sztrájk esetén,
„Bevételeinkből igazából mindenre jut, ami fontos, de semmire nem jut, amire nagyon kellene.
A legfájóbb pont a sztrájkalap hiánya, ugyanis nemcsak a sztrájkolók segélyét kellene kifizetni, de egy-egy demonstráció megszervezéséhez is legalább 15-20 millió forintot kell előteremtenünk”
„A fuzionáló MSZOSZ és az Autonómok állományában lévők között egyébként vannak kellő felkészültséggel és megfelelő a szakmai tapasztalattal rendelkezők, munkájukra a továbbiakban is számítani kell”

A civil szervezetek szabályozása különböző törvények és jogszabályok olyan szövedéke, amelyben keverednek a magánjogi és a közjogi elemek.
Példa erre az egyesület: a Ptk. szabályozása alapján jön létre, ez a törvény tartalmazza az alapvető magánjogi státuszszabályait, ezeket egészíti ki a civil tv. , legfőképpen közjogi elemekkel (milyen tevékenységet végezhet, milyen célra alapítható, hogyan lesz alkotmányos a szervezet stb.).
Az egyesület különös formája pl. a párt, amit külön szabályos a jogalkotó külön törvényben, ugyanakkor a szövetség vagy a szakszervezet nem bizonyult olyan jelentőségű szervezetnek a jogalkotás során, hogy azokat külön törvényben szabályozzák.
A párttörvény léte és a szövetség vagy a szakszervezet szabályozottságának hiányosságai jelzik, hogy míg a párt státusza szabályozottá (és az egyesülettől elkülönültté) válik, a szakszervezetnek a magyar jogban önálló definíciója sincs (annak ellenére, hogy bizonyos működési szabályokról a Munka Törvénykönyve rendelkezik).
A szövetséget pedig mint egyesületet határozzák meg: közjogi és magánjogi szabályozottsága lényegében nem tér el attól, az egyedüli (ettől függetlenül igen nagy jelentőségű) eltérés abban áll a civil tv. alapján, hogy a szövetséget csak civil szervezetek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek alkotják. (Erről bővebben lásd a szövetség szabályainak értelmezésénél.)

A szakszervezeti tagok általában bruttó keresetük 1 százalékát fizetik tagdíjként, ha ezt a pénzt teljes egészében félretenné egy érdekképviselet, körülbelül 4 évente 2 hetes, 2 évente 1 hetes sztrájkot finanszírozhatna, a sztrájk idején a bruttó keresetet fizetve.
Ez természetesen csak elvi kalkuláció, mert a szakszervezeteknek más bevételeik és kiadásaik is vannak. Arról viszont, hogy mennyit helyeznek a sztrájkalapba a szakszervezetek, nem adnak információt.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője is mindössze annyit közölt az erre vonatkozó kérdésre, hogy a sztrájkalapban lévő összeg akár több hónapos munkabeszüntetés esetén is kitart.
A szakszervezeti bevételek között jelentős tétel lehet még az ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, pénzügyi befektetésekből származó összeg. Kaphatnak adományt is, adózott pénzből, mivel igazolást nem állíthatnak ki adóalap vagy adókedvezményre.
Támogathatja anyagilag a magyar érdekképviseletet egy külföldi szakszervezet is, továbbá az igénybe nem vett munkaidő-kedvezményért átutalt munkáltatói juttatás is bevétel.
El kell számolni a tagdíjakkal
A bevételek és kiadások követhetők a szakszervezetek könyvvezetésében.
Az alapszervezeti tisztségviselők részére készített tankönyv szerint a szakszervezeti gazdálkodás alapja a tagdíj.
A tagdíj mértékéről a szervezetek erre felhatalmazott testületei döntenek.
Általában a bruttó keresetek 1 százalékát fizetik a főállású tagok.
A szakszervezetek az adóhatósági bejelentkezéssel egyidejűleg a könyvvezetési szabályoknak is eleget tesznek.
Ennek tipikus formája a naplófőkönyv, amely az adóhatóság által nem kerül hitelesítésre, viszont a szervezeten belül - a számviteli politikában rendeltek szerint - a belső hitelesítés mindenképpen szükséges.
A kisebb szervezetek pénztárkönyvet is vezethetnek, ennek hitelesítésére is ezek irányadók. A szervezet választása alapján kettős könyvvitel vezetése is lehetséges.
Kettős könyvvitel vezetésére akkor kötelezett egy szervezet, ha az alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységéből származó bevétele két egymást követő évben, évenként meghaladja az 50 millió forintot.
Adómentes "juttatás"
A személyi jövedelemadó szabályai szerint elvileg a sztrájksegély után bizonyos körülmények esetén nem kell adót fizetni.
Az szja törvény alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni bevételként a magánszemély által fizetett tagdíj ellenében a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet által a részére nyújtott szolgáltatást, ha az adott szervezet nem jogosult adóalap csökkentésére vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására.
A sztrájksegély elvileg lehet ilyen juttatás.
A szakszervezeti alaptevékenység is adómentes.
A társasági adóról szóló törvény tartalmazza azokat a kedvezményezett tevékenységeket, amelyek után nincs társasági adófizetési kötelezettsége a szakszervezetnek. Ilyennek minősül egyebek között a társadalmi szervezet alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve a tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és tagdíjat is.
Nem minden bevétel vállalkozási bevétel
A pénzügyi befektetésekből csak a cél szerinti tevékenység bevételével arányos része nem vállalkozási bevétel.
A számításnál csak a betét vagy értékpapír kamata (amelyet a hitelintézet vagy az értékpapír kibocsátó fizet meg), továbbá az állam által kibocsátott értékpapír hozama vehető figyelembe.
Az ingatlaneladásból, ingatlanhasznosításból adódó bevételek is ide tartozhatnak (ha kizárólag cél szerinti tevékenységhez használta a szakszervezet, a bérbeadás bevétele és ha részben bérbeadással hasznosult, akkor elidegenítéskor a teljes ellenérték vállalkozási bevétel) amennyiben az alaptevékenységet szolgálják.
Annak a szervezetnek, amelynek vállalkozási tevékenysége is van, társasági adóbevallást kell készítenie. Nem kell viszont a társasági adót megfizetni, ha a szervezet vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
http://www.hrportal.hu/hr/mibol-tartjak-el-magukat-a-sztrajkolo-tomegek-20080226.html

Szűkös költségvetésből gazdálkodnak ma a szakszervezetek. Vezetőik arról panaszkodnak, hogy a tagdíjból és az ingatlanhasznosításból származó bevételeikből csak a legszükségesebb kiadásokat tudják finanszírozni.
„Az ÉSZT anyagi helyzete olyan, mint azoké, akiket képvisel” – mondta az elsősorban kutatási, felsőoktatási és más értelmiségi munkahelyeken dolgozók szakszervezeteit tömörítő konföderáció elnöke, aki legfőbb szolgáltatásuknak az országos szintű képviseletet nevezte.
Működésük költségeit a tagszervezetek által befizetett tagdíjból, az egykori SZOT-vagyonból „örökölt” ingatlanok üzemeltetéséből, illetve bérbeadásából és az időnként meghirdetett pályázatokon elnyert pénzből fedezik.
(Az alapszabály szerint a tagszervezetek a saját tagjaik által befizetett összeg 10 százalékát utalják át a tömörülésnek.)
Büdzséjüket időnként költségvetési támogatás is növeli.
Szerény bevételükből az országos érdekegyeztetésben folyó munkájukkal járó kiadásokon kívül a tisztségviselők oktatását, konferenciák szervezését és a nemzetközi kapcsolatok ápolását tudják finanszírozni.

Megjegyezte, hogy a nyugat-európai szakszervezetek közül többen is komoly állami támogatást kapnak törvényes keretek között, azzal a céllal, hogy fejlődjön a szociális párbeszéd színvonala
. „Itthon azt látom, hogy az elmúlt jó néhány évben hiába kaptak a szakszervezetek – és a munkáltatók is – különféle állami csatornákon keresztül több milliárd forintot, nem tudtak élni a lehetőséggel, hogy jobb szervezetet fejlesszenek.
A hatékony érdekvédelem pénzkérdés? – tettük fel az újabb kérdést Székely Tamásnak. Válasza szerint egy szakszervezet akkor hatékony, ha akcióképes és képes megmozgatni a tagságát, ha szükséges. Ma kevés ilyen van.
Az anyagi kérdés ma az egyik időzített bomba az egész szakszervezeti mozgalomban – fogalmazott az alelnök.

Budapest — Dunai kilátású saroklakosztályt és még egy Dunára néző szobát is bérelt csaknem 200 ezer forintért egy éjszakára a vasutas-szakszervezet pénzén Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének egykori és a Liga Szakszervezetek mostani elnöke.
Gaskó István kedveli a kiváló hoteleket: a Kempinskiben egy éve 114 ezer forintért szállt meg a szakszervezet pénzén. Tavaly pedig a visegrádi Silvanus Hotel deluxe lakosztályában töltötte a Valentin-napot 166 ezer szakszervezeti forintért.

– Igazából azt sem tudom, mikor van Valentin-nap pontosan. Valószínűleg munkanap lehetett, és ott tárgyaltam – védekezett.
http://www.blikk.hu/aktualis/negy-gyereket-is-befizetett-a-hiltonba-gasko/shtf2ls

Ott vagyunk minden olyan rendezvényen, ami pontosan az összeomlásban lévő szakterületeket érinti, például ott voltunk a pedagógusok demonstrációján is. Összefogást szeretnénk, a kicsi, dolgozó emberek összefogását. Ne aprózódjunk el, mi egy egészet akarunk képezni. Mi pont ezeket a kis szervezeteket, az autonómokat a szociális szférában dolgozókat, a pedagógusokat, vagy a volánosokat akarjuk összefogni.
Ezért is hirdettük meg az összefogást az Autonóm Területi szakszervezettel, amit Varga Andrea vezet, és a Mendrey László fémjelezte Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, valamint a többi csatlakozóval. Nagyon sok a civil szerveződés is van, akik ételt osztanak, a legkisebb a legelhagyatottabb embereken segítenek.
A civil 42-esekkel szoktunk hétvégén ruhát és ételt osztani. Úgy érzem, az emberek kezdenek öntudatra ébredni, hogy mi már csak egymáson segíthetünk.
Legközelebb január 9-én a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért eseményén lehet találkozni Sándor Máriával az Óbudai Selyemgombolyítóban.
A kerekasztal beszélgetés témája az egészségügy agóniája. A felkért résztvevők között számos szakpolitikus, orvos és egészségügyi szakember szerepel.
http://www.balrad.com/2016/01/09/sandor-maria-tevedese/
"Mint a Dénes-t aki a rezidens szövetség elnöke volt, most meg kint dolgozik angliában, onnan szaladgál haza egy Baló interjúra."

L.C.M SZEMÉLYES TAPASZTALAT::
«egressyp@citromail.hu»
levelet küldött
«mszosz@mszosz.hu»
2013.12.10. 21:46

Szerettük volna megkérdezni a lebontott HOLCIM gyár szakszervezeti vagyonáról az elnököt,de nem kaptunk választ.
A szakszervezeti tagok"a szakszervezet által több évre lekötött pénzéről(ki és mikor juthat hozzá a pénzhez?,milyen papírokba fektették be a tagdíjakat?)
Az ország egyetlen nedves üzemű gyára volt-kinek az érdeke volt a bontás?(ekkor már az NGM-ben volt az L.C.M Növekedési pályázata a vörösiszap ártalmatlanításáról)
A polgármesteri hivatalban kérésünkre nem adták ki a testületi döntés anyagát,szóban azt a választ kaptam:a polgármester személyes döntése(nem akar kihalt gyárat látni) volt.

Az állatkínzás ellen tartottak demonstrációt több mint 120 állatvédő szervezet összefogásával szombaton Budapesten, a több ezer résztvevő megtöltötte a Kossuth teret. A szervezők a beszédek után átadták az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza.

A szervezők nevében Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a civilek által kezdeményezett és előkészített törvénymódosító javaslat az állatkínzásért járó büntetési tételeket emelné meg és vétség helyett bűntetté minősítené az állatok kínzását, bántalmazását.

Kajó Cecília jogász felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 120 szervezet összefogásával jött létre a demonstráció, Budapesten kívül Győrben, Szegeden és Szombathelyen is tartottak megmozdulást. Kiemelte, hogy az állatvédelemben eddig soha nem látott összefogás indult meg az állatok érdekében. "Azt szeretnénk, hogy az állatkínzók részesüljenek méltó büntetésben és valóban letöltendő szabadságvesztést kapjanak az életek kioltásáért, az embertelen állatkínzásokért. Olyan büntetési tételeket szeretnénk elérni, amelyek elriasztják a kegyetleneket a bántalmazástól" - fogalmazott Kajó Cecília.

Paál Csaba állatorvos azt hangsúlyozta, hogy állatkínzásnak minősül a rossz tartás is, hiszen a kínzás nem csak abból áll, ha valaki megveri az állatot. "Aki nem ad az állatának enni, inni és a napfény elől nem ad neki árnyékos helyet, ugyanúgy állatkínzást követ el" - jegyezte meg.

Pataki Gábor, az újpesti állatvédelmi járőrszolgálat vezetője felidézte, hogy január 19-én az Állatmentő Liga, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány és a Tetovált Állatmentők kezdeményezésére országos állatvédelmi szövetség megalapítására gyűltek össze, 26 szervezet tett szándéknyilatkozatot a csatlakozásra.

Szántó Boglárka, a Kutyamentő Angyalok munkatársa beszédében a gyepmesteri telepek helyett a menhelyi rendszer bevezetését és a hatóságok állatvédelemben való hatékony közreműködését szorgalmazta.

Az Állatvédőrség képviseletében Tornóczky Anita elmondta: a rendezvény abból a szempontból is példamutató, hogy megmutatja külvilágnak, az állatok érdekében minden személyes sérelmen és egyéb ellenszenven felül lehet kerekedni.

Az állatvédő szervezetek törvénymódosító javaslatát Horváth István (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke vette át. A politikus úgy fogalmazott, hogy "egy egészséges társadalomban nincs helye az állatkínzásnak, nincs helye a vandalizmusnak. Fontos, hogy olyan törvények legyenek, amelyek a végrehajtás mellett megfelelő elrettentő erővel is bírnak". Közlése szerint az illetékes bizottság szakértők bevonásával minél előbb meg fogja vizsgálni a javaslatot.

A szervezők a demonstráció kezdetekor a résztvevőknek "Börtönt az állatkínzóknak" feliratú lapokat osztogattak, ezeken kívül főként a résztvevő szervezetek saját transzparensei voltak láthatók. A szervezők kérésére sokan viselnek kék sálat, kék szalagot vagy más kék színű kiegészítőt az összefogás jeléül.

A tüntetést a civilek egy közelmúltban történt eset után szervezték: egy Borsod megyei községben egy fiatalember baseballütővel agyonvert egy kutyát, az esetről készült videó pedig felkerült az internetre és óriási felháborodást váltott ki. De rendszeresen előfordul, hogy kegyetlenkednek állatokkal, legutóbb ebben a cikkünkben foglalkoztunk ezzel.
http://hvg.hu/itthon/20160220_allatkinzas_tuntetes_budapest_borton

A megvadult kutya elharapta a nő nyaki verőerét
A tragikus kutyatámadás a vasútállomás környékén történt Nádasladányban, szombaton délután. Egy hároméves staffordshire terrirer kiszökött egy ketrből, és nekirontott egy nőnek az utcán. A nyakán több helyen is megharapta az asszonyt, aki elvérzett az utcán.

A megvadult kutyát csak nehezen tudták befogni a helyi ebrendészeti telep munkatársai. Gyógyszert is adtak neki, hogy lecsillapodjon. Most a telepen karanténban tartják, és megfigyelik a viselkedését. A telep vezetője elmondta a Feol.hu-nak, hogy a nagytestű kan kutya valószínűleg azért viselkedett így, mert tüzelési időszak van. A sorsáról a megfigyelés után igazságügyi orvosszakértő fog dönteni. A kutya egyébként be volt oltva, chippel is ellátták, és megfelelő körülmények között tartották, ezért is nem értik, mi történhetett, miért támadta meg a nőt - a támadásról itt írtunk korábban.
http://faktor.hu/faktor-a-megvadult-kutya-elharapta-a-no-nyaki-veroeret?source=hirkereso

Tüntetni tanítják a diákokat a gimnáziumban?

Osztályfőnöki óra:Vegyél fel kockás inget vagy fideszes vagy?,esetleg megbukhatsz?

A TÜNTETÉS HÁROM LEHETSÉGES OKA

1-KOCKÁS EGYENRUHA AZ ISKOLÁBAN,lecserélve a fekete ruhát

(2012-ben nevezték ki a Teleki Blanka gimnázium élére. Az iskolába járó diákok a szeptemberi tanévkezdés után nem sokkal feketébe öltözve tiltakoztak Pukli István igazgatói megbízása ellen, és azért is, mert az iskola – a diákok körében népszerű – igazgatóhelyettese, Rudas Péter korábbi igazgató Pukli kinevezése után felmondott.
Ahogy akkor az Index beszámolt róla: az iskolát két cikluson át az akkor 53 éves Rudas Péter vezette. 2012 tavaszán a fenntartó – akkor még az önkormányzat – pályázatot írt ki az igazgatói posztra.
Bár Rudas Péter pályázatát a szülői munkaközösség és a tanári kar jelentős többsége támogatta, a pályázat az illetékes bizottságban nem kapta meg a Fidesz-KDNP támogatását.)

2-KÖVETELIK A SORKATONAI SZOLGÁLAT VISSZAÁLLÍTÁSÁT

(A 2013-14-es tanév végén egyébként a Teleki Blanka Gimnázium évzáró ünnepségének díszvendége Pukli István meghívására a Parlament Kulturális Bizottságának elnöke, a jobbikos Dúró Dóra volt.)

3-A GIMNÁZIUM POLITIKUSKÉPZŐ ISKOLA

( "Magyarországon mindenkinek joga van a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz, a zuglói iskola tanárai természetesen olyan demonstráción vesznek részt, amilyenen akarnak. Ez azonban álláspontunk szerint nem jelenti azt, hogy a gyermekek, a tanítás és a munkavégzés kárára tehetik ezt. A politikai demonstrációkon való részvétel a gyermekek tanítását semmiben nem befolyásolhatja."
Pukli László volt az az egyik iskolaigazgató, aki a hétvégi pedagógustüntetésen felszólalt, és többször bírálta a Klik-et. A Klik a héten különböző dokumentumokat kért az igazgatótól, szerinte teljesíthetetlen határidővel. Most videóüzenetetben beszélt, ebben idéz egy David Bowie-filmből is, "nincsen hatalmad felettem", ezt mondja.

Előzmények:
Gondolom senki nem lepődik meg a Gondolatjel alapítvány tévéjében mondta:Úgy tűnik, kihúztam a gyufát
- mondta az Egyenes beszédben Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, a tanártüntetések egyik legaktívabb résztvevője, akire kedden rászállt a Klik:

Szerveződik már a sztrájk, március 15-én pedig újabb nagy tüntetés jöhet.

L.C.M.-Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Időnként Március idusaként is emlegetik e napot.
AZ AKI TÜNTETÉST SZERVEZ AZ ÜNNEPRE,AZ AKI MEGENGEDI A TÜNTETÉST--BŰNÖS(pár pártocska felső vezetésének előnybe helyezésével akarják tönkretenni az ünnepet)
Ez NAPRAFORGÓ POLITIKAI ÜZENET.

Pukli István, az országos pedagógustüntetésekben legaktívabb Teleki Blanka Gimnázium igazgatója korábban MSZP-s színekben indult a választásokon, 2012-ben viszont a helyi ellenzék már Fidesz-bérencnek titulálta, amikor vezetői tapasztalat nélkül kinevezték a gimnázium élére, írja a Vs.hu.
Pukli István még az érettségije előtt, 1997-ben lépett be az MSZP-be, és társaival megalakította az Ifjú Szocialisták Mozgalom helyi alapszervezetét. A 1998-as választásokon az MSZP Tolna megyei listáján indult, de nem jutott be képviselőnek. Az MSZP-ből 2007-ben lépett ki Gyurcsány Ferenc miatt.
Több budapesti általános iskolában, a Pedagógusképzésért Alapítványban és egy szakiskolában is dolgozott. Két tankönyvet írt.
2006-tól 2012-ig az Arany János Általános Iskola és Alapfokú művészetoktatási intézményben volt magyar-történelem szakos tanár. Innen pályázta meg a Teleki igazgatói posztját. Első pályázatát érvényteleníteni kellett, mert éppen akkor szerezte meg a poszt betöltéséhez szükséges közoktatási vezetői végzettséget. Második körben azonban őt választotta a fideszes többségű képviselő-testület. Akkori beszámolók szerint politikai döntés született. A zuglói ellenzék pedig azt emlegette, hogy kellett a hely a fideszes holdudvar emberének.
http://index.hu/belfold/2016/02/19/mszp-snek_es_fidesz-berencnek_is_mondjak_a_teleki_blanka_gimnazium_igazgatojat/

FEKETE RUHA--KOCKÁS ING  MI JÖN MÉG?

Háttérben A SZAKSZERVEZETEKBŐL LÉTREHOZOTT PÁRT

Az iskolaköpeny jó

mert demokratikus. Elég baja lesz a gyerekeknek később, amikor rájönnek, hogy az ő apukájuk nem kapott szántót a fideszes földosztás keretében, bezzeg a padszomszédék a SUV mögé kötött utánfutón hordják haza a területalapú támogatást. Szóval legalább az iskolában ne nyomasszuk őket a vagyoni különbségekkel. Na és ez nemcsak nekünk jutott eszünkbe, hiszen számtalan ország van, ahol hasonló okokból kötelező az iskolai egyenruha.

http://index.hu/belfold/2012/08/30/komcsi_szemetseg_az_iskolakopeny/

Jelenleg nincs napirenden az iskolaköpeny kérdése, néhány hónap múlva foglalkoznak majd érdemben vele – erről Hoffmann Rózsa beszélt kedd reggel a TV2 Mokka című műsorában újságírói felvetésre. Korábban az oktatási államtitkár a Hír Televíziónak azt mondta, közvélemény-kutatást végeznek a témával kapcsolatban, s csak ennek fényében születik majd döntés. Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa egyenesen rossz üzenetnek tartja az egyenruhát.

http://hvg.hu/itthon/20160217_Egyre_tobben_vannak_a_kockas_ingesek

Magyar Nemzet: pártot alapítanának a szakszervezetek
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke azt mondta, elképzelhető alternatíva lehet a szakszervezeti mozgalom megújítása. Pataky szerint a szervezetek lassan reagálnak az új törvényekre, akcióik pedig nem hatékonyak, ezért először magukat kell rendbe rakniuk.
Az elnök úgy gondolja, a jelenlegi mozgolódásokból (4K, Magyar Szolidaritás Mozgalom) ők sem maradhatnak ki, hiszen a szakszervezet politikai szervezet, ezért több olyan kérdésben is állást kell foglalniukm ami nem tud máshol megjelenni, csak a politikai mezőben.
Pataky hozzátette, hogy csak nekik van olyan önköltséges tömegbázisa, amire a munkavállalók érdekeit képviselő pártot lehetne alapozni. Emellett azt is elmondta az elnök, hogy vagy pártként, vagy szakszervezetként csakis értékalapú egymüttműködés lehetséges más pártokkal.
https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwijroS75oHLAhVLjCwKHSJ-DV8QFggjMAE&url=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2Fitthon%2F20111110_partalapitas_szakszervezet&usg=AFQjCNHdHmBP4UCIr-mJwYLXO_N_LNPIGQ

Hosszasan beszélt az elmúlt hetek demonstrációiról Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a párt szombati kongresszusán, és újabb tüntetésekre buzdított. Szerinte ezek szervezői és a baloldali ellenzéki pártok céljai között vannak olyanok, amelyek - szavai szerint - távoli baráttá vagy szövetségessé teszik őket, például nem akarják engedni, hogy a kormány kitöltse ezt a négyéves ciklust. Nem lehet más a céljuk ezeknek a mozgalmaknak, az ellenzéki pártoknak, mint a ciklus felére kikényszeríteni az előre hozott választásokat – fogalmazott Gyurcsány.
A tüntetések szervezői többször is igyekeztek elhatárolódni a pártoktól, és hangoztatták, nincs közük hozzájuk, a Fidesz-székház megrongálása után Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke az M1 Ma reggel című műsorában viszont azt mondta: azokat, akiket a rendőrök letartóztattak, különféle baloldali politikai pártok alkalmazzák már évek óta.
Gyurcsány Ferenc szombaton arról is beszélt: a tüntetések szervezőinek idővel el kell dönteniük, hogy saját pártot alapítanak vagy csatlakoznak valamelyik már meglévőhöz.
http://gondola.hu/cikkek/93766-Nagyon_masok_a_kormanyellenes_tuntetesek.html

Azt tudjuk 2018-re a szakszervezeti vezetők PÁRTOT AKARTAK LÉTREHOZNI(a dolgozók szakszervezeti díjait felhasználva)
A megélhetési politikussá válás esélye ezzel a tüntetéssel Orbán malmára hajtja a vízet.
Az,hogy ebben Saros Gyuri részt vesz a pénzével,az másodlagos kérdés most.
Maximum annyit tudnak elérni,hogy szombat este nem lehet majd bemenni egyetlen nagyaruházba sem a tüntetés végén.

Minden lehetséges eszközzel támogatja a pedagógusok szombati tüntetését a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), így az ország valamennyi megyéjéből buszokat indítanak Budapestre – mondta kérdésünkre Földiák András, a közszolgálatban működő konföderáció elnöke.
Tájékoztatása szerint a tagszervezeteiket is mozgósítják, és elektronikus levélben kértek mindenkit, hogy vegyenek részt a demonstráción, amely nemcsak a tanárokról, hanem a kulturális és szociális területen foglalkoztatottakról, illetve általában a közszolgákról is szól. Közölte: a rendezvényen a SZEF három tisztségviselője szólal fel. Maga egyébként több tízezer résztvevőre számít.
Szolidárisak a pedagógusokkal, és „rászerveznek" az akciójukra – tudatta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ha a színpadon nem is, a tömegben a reményei szerint a tagjaik közül sokan ott lesznek. Meggyőződése ugyanis, hogy a tüntetés tétje nem elsősorban az, hogy a pedagógusoknak sikerül-e jobb pozíciókat kivívniuk saját maguknak. Az oktatási rendszer állapota az egész ország jövője szempontjából meghatározó – hangsúlyozta az érdekvédő –, ezért minden tagjukat arra buzdítják, hogy vegyen részt a tüntetésen.
Kordás közölte: a mozgósításban a konföderáció ágazati szakszervezetei, illetve területi képviseletei is részt vesznek. Úgy tudja, több helyütt igény mutatkozott arra, hogy buszokat indítsanak, és ennek költségeit helyben viselik, de ha szükséges, a konföderáció is segít. Székely Tamás, a szövetség alelnöke ehhez hozzátette: több ezer bányász, kereskedelmi, és közlekedési dolgozó, vasas és vegyész részvételére számítanak, hogy demonstrálják: nem ültek fel a kormány által hirdetett álkonzultációnak.

" Mindenki hozzon még egy embert."pár éve még a fideszes kollégistáknak tanították az MLM rendszerben hogyan
lehet létrehozni egy politikai csoportot.
Az ellenzéki pártok állnak a múlt heti és az elkövetkező pedagógustüntetések mögött – állítja a Fidesz.
A PSZ listája szerint a tüntetéshez tegnap délutánig negyvennégy szervezet jelezte csatlakozását.
A PSZ listája szerint a tüntetéshez tegnap délutánig negyvennégy szervezet jelezte csatlakozását. Számos különböző ágazati szakszervezet – taxisok, vasutasok, kéményseprők, egészségügyi, rendészeti, nyomdaipari, társadalombiztosítási dolgozók –
mellett az Oktatói Hálózat, a Baloldali Jövő Fórum és a Magyar Szolidaritás Mozgalom.
Az ellenzéki pártok is részvételre buzdítják tagjaikat és szimpatizánsaikat, tegnap Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője jelentette be, „támogatják a tiltakozó akciót, mivel valódi vészhelyzet van Magyarországon az oktatás és az egészségügy területén”.
A Gyurcsány-féle DK pedig közleményben üdvözölte az „immár az Orbán-rezsim egésze ellen szerveződő demonstrációt”.
A vasutasok ezért is ott lesznek a Kossuth téren, hogy ezzel is üzenjék: készek széleskörű összefogásra. Most a pedagógusokért mennek az utcára, legközelebb viszont esetleg más ágazatért, s az nem kizárt, hogy elérkezik az idő, amikor a MÁV-dolgozókért is tömegeknek kell majd megmozdulniuk – véli az elnök. Meleg kijelentette: őszintén reméli, hogy szombaton megmutatják az embereknek, együtt milyen erősek tudnak lenni.

L.C.M:NEM TÜNTETNI KELL,HANEM OKOSAN SZAVAZNI (képviselőre nem pedig párttagra)

Orbánt 2018-ban a szavazófülkékben lehet leváltani, persze nem ezekkel a megélhetési politikusokkal felálló ellenzékkel.
(6 éve nég Orbánnak tapsoltak a tanárok,erre tanították a fideszes ifjűságot?)
Hogy valaki több fizetést kapjon, ahhoz valakiknek több adót kellene fizetnie!

A legnagyobb célunk a PÁRTOKAT CIVIL SZERVEZETTÉ MINŐSÍTENI VISSZA ÁLLAMI PÉNZEK NÉLKÜL!
Amikor valaki kérdezi miből finanszíroznánk a BÉREMELÉSEKET,hát ezekből a állami pénzekből amik a PÁRTOKHOZ,KÉPVISELŐKNEK MONDOTT EMBEREKHEZ MENNEK.
Nekünk kidolgozott programunk van,nem egy ÖÖÖÖ a GDP 6%-a a tárgyalási alapunk, mint a tanároké!

http://hvg.hu/kkv/20160204_cafeteria_szep_kartya_erzsebet_utalvany_europai_unio_birosaga_itelet_kozeleg#rss

Az ügy onnan indult, hogy a magyar állam törvényi erővel kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a külföldi cégeket. 2011 novemberében az adótörvényekbe szuszakolták az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetését. Addig a piacot francia utalványforgalmazó cégek uralták, például a Chèque Déjeuner és a Sodexo. Alig egy év elteltével az adótörvények változása után az állami étkezésijegy-kibocsátó gyakorlatilag monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyával is.

A pert a magyar kormány esélyes, hogy elbukja, ugyanis tavaly az Európai Bíróság melletti főtanácsnok is a kormány ellen foglalt állást. A főtanácsnok szerint több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás, és a magyar kormány érveit alapjaiban utasította el.

A főtanácsnok álláspontja nem kötelezi a bíróságot, de elég gyakori eset, hogy a bíróság döntése összhangban van a főtanácsnok véleményével.

A kormány viszont még a főtanácsnoki állásfoglalás után sem tágított. Az NGM gyakorlatilag elfogultnak minősítette a főtanácsnokot, utalva arra, hogy ugyanolyan nemzetiségű, mint a cégek, amelyeknke a lábára lépett az Orbán-kormány a cafeteria ügyben.

Az NGM azt írta tavaly szeptemberben, a 2016 elejére várt jogerős ítélet után fogják érdemben értékelni.

L.C.M JAVASLAT 2015
Cafeteria rendszer átalakítása(adómentes)

1-Megmaradó Széchenyi kártya

a)50.000.ft-5000 ft KEB/havonta (kötelező egészségügyi biztosítás)

b:Széchenyi kártya (rezsidíjakra felhasználható.albérlet,víz,gáz,áram stb)

2-Étkezési,ajándék bónok:(adózás 15 %)

a-étkezési bón 10.000 ft
b-ajándékutalvány (adható)a munkáltató döntésének függvényében

A közvélemény butítók mintájára készített L.C.M közvélemény kutatás:

A kérdés

Fizetne Ön 5% különadót 500.000 ft nettó havi jövedelem felett?

1-Igen  2:nem

100 megkérdezettből 95  igen  5 nem

Az igen szavazatok magyarázata(amennyiben a havi nettóm elérné a nettó 500.000 fizetést örömmel fizetnék %% különadót.

A nem szavazatot adók magyarázata:soha nem lesz annyi a nettóm!

A kutatás háttere az L.C.M 2015 Költségvetési tervezete.

Adózás::Személyi jövedelemadó 15% 500.000 nettó ft jövedelemhatárig

500.000 ft nettó felett 20%  (15+5%különadó) a különadó kizárólag az államadósság törlesztésére kerülhet felhasználásra.

a teljes népesség körében mért támogatottsága 95%,a felmérés fizikai dolgozók körében készült.

"Orbán hibázott, amikor azt mondta: Emberi mulasztás történt!"

A minisztertelnök a vörösiszapömlés másnapján azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás okozta a katasztrófát.
http://www.atv.hu/belfold/20160129-orban-hibazott-amikor-azt-mondta-emberi-mulasztas-tortent/hirkereso

1-Orbán tudta a vörös iszap nem káros anyag:ami káros az a RETROLUG. amit le kellett volna szívatni a tározóból egy biztonságos iszapkádba..Túl híg anyagot tettek egy túltöltött tározóba.

2-A LECSO nem működött rendesen--volt egyáltalán Lakossági Ellenőrző Csoport vagy csak a pénzt vették fel,úgy mint a parlamenti vizsgáló bizottság.

3-Miért nem volt tájékoztatás a lakosságnak évente,amikor a KÉPVISELŐ KÖTELESSÉGE ÉVENTE EGYSZER lakossági fórumot tartani,ahol elmondhatta volna egy egyszerű háztartásban található szerrel semlegesíthető a lúg,amennyiben baj történne.

4-A többi csak munkás-akinek a szava nem számít(azt teszi amit a gazdája mond és védi mindenáron.

Orbán benne volt rendesen a balhéban,mert nem tudja letagadni mit kerestek emberei a helyszínen két héttel a tragédia előtt,és ha már ott voltak miért nem néztek körbe?Sőt még egy levél is létezik amelyben az L.C.M az az akkor még létező,de ma már elbontott HOLCIM gyár ügyében írt neki még a katasztrófa előtt,és az VÖRÖSISZAP BIZTONSÁGOS MEGSEMMISÍTÉSE 0 % MUNKALEHETŐSÉG címmel

Matolcsy pedig akkoriban az NGM-nél volt,amit tudunk igazolni Szili Katalin levelével,hogy eltüntette a NÖVEKEDÉSI PÁLYÁZATUNKAT,erre csak annyi oka volt:személyesen vett részt a cementkartelban annak idején.

MINDEN BIZONYÍTÉK MEGTALÁLHATÓ A BLOGON

A BIZONYÍTÉKOK ALAPJÁN A MAGYAR KORMÁNY BŰNÖS AZ ORSZÁGUNKBAN TALÁLHATÓ 15.000.000 MILLIÓ TONNA VÖRÖSISZAPÉRT. 

Az ALMÁSFŰZÍTŐN  KÖZVETLEN A DUNA MELLETT TÁROLT KAZETTÁK BEFEDÉSÉÉRT.(az uniós szabályok nem teszik lehetővé az elföldelést,de nem tiltják a feldolgozását)